Szeretettel ajánljuk! Nagyböjti lelkigyakorlat Lelkivezetőinkkel! Időpont: 2025. március 28-30. Helyszín: Budatétény, Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház Kezdés: 2025. március 28., pénteken 18.00 órakor Befejezés: 2025. március 30., vasárnap ebéd után A lelkigyakorlat vezetői: Gergely atya és Lourdu atya Jelentkezés: irodaszentarnold@gmail.com +36204067730 Határidő: 2025. március 24. Részvételi díj: 34.000 Ft

A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a szentmise megkezdéséig tart. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk ALLELUJÁT. (Egyházi év szabályai 27,28) Két főünnepet tartunk meg ebben az időszakban: március 19-ét (Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese) és március 25-ét (Urunk születésének hírüladása - Gyümölcsoltó Boldogasszony). Nagyböjt alatt ezt a két főünnepet és Nagyböjt 4. vasárnapját kivéve az oltárt sem díszíti virág, a hangszerek is csak az énekek kíséretére vannak engedélyezve. Már a níceai zsinat 325-ben általános gyakorlatként említi a Húsvét előtti 40 napos böjtöt. A negyvenes szám emlékeztet a negyven éves pusztai vándorlásra, Mózes negyvennapos Sínai-hegyi tartózkodására, Jézus negyvennapos böjtjére. A vasárnapokat leszámítva a Szent Negyvennapot (a Nagyböjtöt) Hamvazószerdán kezdték. A nagyböjt idején a hívek sokféle liturgikus szellemmel eltöltött ájtatosságot végeznek (pl. zsolozsma, keresztúti ájtatosság, nagyböjti lelkigyakorlat, húsvéti gyónás, önmegtagadások, a szolgáló szeretet cselekedetei), ezek segítségével könnyebben hangolódnak a húsvéti misztériumok átélésére. Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt elő a híveknek, ezért a Hamvazószerda előtti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező. Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!." A hamu az elmúlás természetes jelképe.

A testvérkegyhelyi megállapodásról szóló okiratot Felföldi László pécsi megyéspüspök, Timár Asztrik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, valamint Keresztes Andor, a máriagyűdi kegyhely esperes plébánosa írta alá egyházi elöljárók és világi meghívottak jelenlétében február 23-án Máriagyűdön, a Sarlós Boldogasszony-bazilikában celebrált szentmisén. Keresztes Andor plébános köszöntőjében – utalva a magyar–román határon január 1-én megszűnt határellenőrzésre – úgy fogalmazott, hogy örömünnep az aláírás ceremóniája, mert szó szerint átléptük a határainkat. De a határátlépés valódisága jellemzi a két kegyhely együtt gondolkodását is, mely a vezetőik gazdag baráti kapcsolatának köszönhetően jött létre. A máriagyűdi plébános kifejezte reményét, hogy a megállapodás nemcsak a földön köttetett, hanem az égben is, hiszen a Szűzanya kegyhelyein szolgálva mindketten missziós feladatot teljesítenek a világban. A liturgia homíliájának első részében Felföldi László úgy fogalmazott, hogy azért zarándokolunk el egy kegyhelyre, azért megyünk vasárnap szentmisére vagy éppen azért ülünk le a családunk körében az ünnepi asztalhoz, mert éhezünk és szomjazunk, mert szükségünk van a testvéri találkozásra, mely, mint egy falusi kút, friss vizet és éltető gondolatot ad. Majd így folytatta: „Isten ma is azt akarja, hogy találkozzunk, testvérként tekintsünk egymásra, mert szomjazik a lelkünk és a találkozástól felfrissül a szívünk és gyógyul a szeretetünk. Annyi öröme és gazdagsága van ennek a találkozásnak, amennyivel nagyobb szeretettel és örömmel terítjük meg otthon az ünnepi asztalt” – figyelmeztetett a főpásztor. A napi evangéliumos szakaszra (LK 6,27-38) utalva kiemelte, Jézus arra hívja fel a figyelmet, ne engedjük, hogy az ellenség belőlünk is ellenséget csináljon, mert az ellenség önmagának is ellensége és a saját környezetét is ellenséggé teszi. Ugyanis, ha valakinek a szívében gyűlölet van, az átformálja a gondolkodását és megakadályozza az igazi szép szeretetben. „Aki az ellenséged, az ugyanúgy a testvéred, csak a gonosz elragadta a szívét” – tette hozzá a püspök, majd hozzátette, hogy ezt az üzenetet kell átadni a mai világnak, ahol az élet félelmének és az emberi méltóság zavarodottságának kegyetlen háborúja dúl, amikor ellenségek születnek hitvesekből és testvérekből. „Ti vagytok a föld sója” – idézte a főpásztor Jézust (vö. Mt 5,13-16), majd így folytatta: ezért tudnunk kell bocsánatot kérni és tudnunk kell megbocsátani, mert ezt jelenti a béke világossága, amit a keresztényeknek kell ebbe a világba vinni. Reménykedjünk, hogy ezzel a remény évében családjainkat, kisebb nagyobb egyházközségeinket a szeretet közösségévé, örömévé és békéjévé tudjuk tenni – fogalmazott szentbeszéde zárásában a Pécsi Egyházmegye főpásztora. A folytatásban a csíksomlyói kegytemplom és az Erdélyi Ferences Rendtartomány képviseletében Timár Asztrik OFM piros betűs ünnepnek nevezte a napot mindkét kegyhely történetében. A csíksomlyói kegytemplom igazgatója beszédében kiemelte, hogy Csíksomlyó jelentős zarándokhely, melynek Segítő Szűz kegyszobrát fél évezrede őrzik a ferencesek, és ahol 2024-ben Felföldi László pécsi püspök volt a pünkösdi búcsú szónoka. A szónok azt is hangsúlyozta, hogy a két kegyhely testvéri kapcsolata már évekkel korábban elkezdődött, mert „egy égi édesanyánk van, csak a két kegyhelyen másképp öltöztetik” – utalt arra a kapcsolatra, mely mindkét kegyhelyen a Szűzanyára mutat, és amelyből táplálkozik rendíthetetlen hitük és a hétköznapok megélt csodái. A kegyhelyekre lelki terhekkel érkezőknek lehetőségük van az elmélyülésre és elindulni a lelki tisztulás irányába, lehetőségük van a Szűzanyához járulni, megszólítani őt. „Mindaz, aki bekapcsolódik szeretetközösségünk egyesítő imáiba, részesévé válhat annak a csodának, mely által megtapasztalhatja a Szentlélek munkálkodását, megtapasztalhatja a Jóisten kegyelmét és a Szűzanya anyai szeretetét” – zárta szentbeszédét Timár Asztrik OFM. A szentbeszédek zárásában Keresztes Andor kiemelte, a máriagyűdi kegyhely felkínálja azt a forrást, mely égi édesanyánkhoz vezet, akinél és ahol mindenki otthonra talál. A plébános rámutatott, Máriagyűd nem nemzeti kegyhely, ugyanakkor - hangsúlyozta -nemzetiségi kegyhely, ami azt jelenti, hogy a svábok, székelyek, horvátok, felvidékiek ide hazajönnek, ahol nem kisajátítani, hanem befogadva biztosítják a forrást az érkezőknek. A testvérség lényege, hogy bár nem vagyunk minden nap együtt, de érezzük, hogy együvé tartozunk, hiszen ott folytatjuk, ahol legutóbb befejeztük. A testvérségben az a csodás, hogy van közös eredőnk, a hitünk, a közös reményünk: a Szűzanyánk és a személyes kapcsolatunk, melyet a Jóisten megáldott. A szertartás a megállapodás ünnepélyes aláírásával és az irat szövegének felolvasásával folytatódott. A megállapodás annak érdekében köttetett, hogy a kegyhelyek szolgálatuk által közös zarándokprogramjaik révén tanúságot tegyenek a kegyhelyeket felkereső híveknek Krisztusról és a helyes Mária-tiszteletről. A jövőben együttműködnek olyan programok kidolgozásában, melyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa és a világ számos pontjáról minél többen zarándokoljanak Csíksomlyóra és Máriagyűdre. A dokumentum szerint a kegyhelyek együttműködnek továbbá a keresztény értékek megőrzése és minél részletesebb bemutatása érdekében; Szent István örökségének és Mária tiszteletének ápolása, a kegyhelyek Szűz Anyának történő felajánlása érdekében. Rendszeresen imádkoznak és szentmiséket mutatnak be egymásért, találkozókat, tapasztalatcseréket, közös ünnepeket és zarándoklatokat szerveznek. A szentmise, melyen a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége is képviseltette magát, a legszentebb áldozat bemutatásával folytatódott, majd szeretetvendégséggel zárták az ünnepi alkalmat. A szentmisét a máriagyűdi kegyhely élőben közvetítette, mely megtekinthető a kegyhely közösségi platformján.

Az Utazás Kiállítás alkalmával aki 2025. február 20-23. között az alábbi útjainkra foglal a honlapunkon keresztül, a részvételi díjból KEDVEZMÉNYBEN részesül! Medjugorje – Mostar – Szarajevó 2025. március 12-16. 20 éves koring 30% ifjúsági kedvezmény, felnőtteknek 10% kedvezmény Zarándoklat Máriacellbe 2025. május 9-11. 10% kedvezmény Zarándoklat Lourdesba, „a csodák és zarándokok városába” 2025. május 26-30. 10% kedvezmény Pünkösdi szentévi zarándoklat Rómába és a Vatikánba 2025. június 5-9. 10% kedvezmény FEKETE MADONNA ZARÁNDOKVONAT - 2025 - Czestochowa, Krakkó 2025. június 23-26. 20 éves koring 30% ifjúsági kedvezmény, felnőtteknek 10% kedvezmény

1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a szegény, tanulatlan, tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya. A „Hölgy”, aki a Massabielle-barlangban megjelent, hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt viselt, égszínkék öv volt derekán, lábát arany rózsa díszítette, és kezében rózsafüzért tartott. Összesen tizennyolc alkalommal jelent meg július 16-áig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Február 25-én fölszólította Bernadette-et, fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Március 2-án megbízta a kislányt, „mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték el Bernadette-et a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. Március 25-én a Hölgy lourdes-i dialektusban a nevét is elárulta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” Franciaországban a jelenések híre gyorsan terjedt, egyre nagyobb tömegek látogattak Lourdes-ba – a Pireneusok között, a Pau patak partján fekvő városkába – és a jelenések helyén fakadt forráshoz, mely 120 ezer liter vizet ad naponta. A forrásnál kezdettől fogva tapasztaltak csodás gyógyulásokat. A jelenéseket egyházi és világi hatóságok vizsgálták. Azok természetfeletti jellegét 1862-ben a tarbes-i püspök (Lourdes a tarbes-i egyházmegye területén fekszik), majd 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte. 1862-ben templomot kezdtek építeni a forrás feletti sziklára, amely 1876-ra elkészült, s melynek IX. Piusz pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. A barlangban Bernadette útmutatásával elkészült a Szűzanya márványszobra. A forrás mellett fürdő épült. A Szűzanya lourdes-i megjelenését először a tarbes-i egyházmegyében ünnepelték, 1890-től. 1908-tól, a jelenések 50. évfordulójától kezdve X. Piusz pápa kiterjesztette az ünneplést az egész Egyházra. A jelenés helyén a sok csodálatos gyógyulás igazolta Mária Istentől kapott hatalmát. Lourdes világhírű zarándokhely lett, ahova milliók zarándokolnak el engesztelni és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkozni. A megmagyarázhatatlan gyógyulások száma sok ezer, ebből hetvenet ismer el az Egyház csodás gyógyulásnak. A lelki gyógyulások száma felmérhetetlen. Szent II. János Pál pápa 1992-ben kezdeményezte, hogy február 11., a Szűzanya első lourdes-i jelenésének napja legyen a betegek világnapja. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”. Ezen a napon egyre több templomban kiszolgáltatják a betegek szentségét. A pápa február 11-én hagyományosan üzenetet intéz a betegekhez.

"Különleges csemege az édes ízért" Maria Schutz híres a kolostori fánkjáról, mely a városban található templom házi specialitása. A fánkokat egy régi családi recept alapján sütik, közvetlenül a vendég szeme láttára, a kolostor fánkos konyhában (osztrák neve: Klosterkrapfen kuchl). Ezek az ízletes fánkok az édesszájú vendégek számára lehetnek kecsegtetőek, hiszen hagyományosan baraklekvárral töltik, de akár nugát- vagy vaníliakrémmel is fokozzák az ízvilágot. A Klosterkrapfen kuchl-n (kolostorfánk konyhán) kívül közeli éttermekben, illetve a fánkárusoknál lehetőségünk lehet óriás fánkot vásárolni.

A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni. Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma. „Bocsásd el most, Uram, szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt. Őt adtad számunkra csodájára minden népnek, hogy fényeskedjék az egész világnak, mint választott néped dicsősége.” A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon. Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep. Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az Egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az Egyház és a világ javára.

Cajetan Arzberger 1883-ban fejlesztette ki a gyomorlikőrt. Azóta a szigorúan őrzött recepttitkot nemzedékről nemzedékre adják tovább. Három különböző elixír készül 33 gyógynövényből, mint az árnika, édeskömény, galangal vagy citrusgyökér. A likőr a zarándoklatban megfáradt, sokszor a célhoz, a mariazelli Dómhoz betegen, kimerülten érkező vándoroknak segített a regenerációban. Az otthoni parasztgazdaságban a növények jótékony hatásáról szerzett tapasztalatait felhasználva harminchárom gyógynövényt használt, és hamarosan kiderült - és híre ment -, hogy az ital nemcsak kellemes ízű, hanem sokféle panaszt enyhít is. Gyomorfájás, idegkimerültség, a szervezetben itt-ott előforduló gyulladások ellen éppúgy hatásos, mint ahogy segít felülkerekedni a fáradtságon, erősíti, helyrehozza a legyengült szervezetet. Akit a likőrök híre becsábít az áruházba, az nehezen tud ellenállni a többi terméknek, ezernyi apróbb nagyobb ajándéktárgyak, lakásdíszek és a vallási élethez kapcsolódó kegytárgyak kaphatók itt. És persze magát a likőrt is több formában árusítják: népszerűek a velük töltött pralinék, annál is inkább, mert a csokoládé és a kesernyés ital kombinációja nem akármilyen íz élményt nyújt. Az eredeti Mariazell gyomorlikőr jótékony hatása mindig is volt az oka annak, hogy a receptet soha nem változtatták meg.

A városháza (Staroměstská Radnice) csillagászati óraműve, a látványos Orloj szinte nagyobb hírnévre tett szert, mint maga az épület, ahová helyezték. A hatalmas szerkezet, mely az idő mellett az évszakokat, hónapokat, a Nap és Hold mozgását (a középső, ún. szfératáblán), sőt az állatöv jegyeit is mutatja, 1410 óta vonzza a látogatókat: a bábjáték ablakaiban – melyeket 1597-ben készítettek – óránként vonulnak végig az apostolok. A menetet a halált jelképező, jobb oldalt álló csontváz indítja el. Egyik kezében egy kis harang kötelét húzza meg, másik kezében lévő homokórát pedig megfordítja. Ez az ábrázolás a középkor tipikus halál-szimbolikáját, a „vanitatum vanitas”-t (hiúságok hiúsága), azaz a múlandóságot és hiábavalóságot eleveníti fel, melynek jellemző motívuma a csontváz, a koponya és a homokóra volt. A legenda szerint az óraművet egy bizonyos Hanus mester készítette, akit a városatyák később megvakíttattak, hogy még véletlenül se ismételhesse meg nagyszerű alkotását más városokban. A mester azonban bosszúból a finom óraműbe tette kezét, s úgy elrontotta, hogy az elkövetkezendő száz esztendőben senki sem tudta helyrehozni a szerkezetet. Persze maga a városháza is – mely több épület összességéből áll – igen lenyűgöző komplexum. Az Orlojnak helyet adó, késő gótikus stílusú Wölflin-ház, azaz a tanácsháza megépítésére még 1338-ban adott engedélyt Luxemburgi Zsigmond, mellyel elismerte a prágai polgárok önkormányzati jogait. Látványos tornyát (69,5 méter magas) – melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik Prágára – 1364-ben építették rá. A mögötte húzódó reneszánsz ablakos, rózsaszín Kriz-ház 1360 óta tartozik a városházához. A leglátványosabb épület azonban A Perchez elnevezésű ház, amelynek oldalát gyönyörű sgraffito-díszítés (sötét alapon világos vakolat-bekarcolás) borítja, amely bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázol. Gyermekkorában itt élt Franz Kafka, a XX. század egyik legnagyobb befolyású írója (aki iskoláit az Óvárosi tér túloldalán található Goltz-Kinsky-palotában végezte, ahol ma a Prágai Nemzeti Galéria kiállítása látható). A prágai városháza – amely nyitva áll a látogatók előtt – számtalan fontos történelmi esemény „szemtanúja” volt: udvarán végezték ki a Husz János tanait követő Jan Zelivskyt, a prágai szegények vezérét, a falak mellett (1621-ben) pedig a II. Ferdinánd elleni felkelés vezetőit. Emléküket az épület fala tövében 27 kereszt őrzi. De itt, a városháza épületében választották királlyá a cseh rendek Podjebrád Györgyöt 1458-ban. A tanácsterem két nagy történelmi festménye – a Husz János a konstanzi zsinat előtt és a Podjebrád György királlyá választása – emlékezik meg a két fontos eseményről. A cseh főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Prágában című oldalon olvashat részletesebben. Etédi Alexa