A Szent Vitus-székesegyház (teljes neve: Szent Vitus, Vencel és Adalbert) Csehország legismertebb vallási építménye, a gótikus és neogót stílus egyik legcsodálatosabb példája. Több funkciót is betöltött, hiszen a prágai érsekség főtemploma, koronázó templom, családi kripta és zarándokhely volt egyszerre. A cseh főváros emblematikus, legjellegzetesebb és legmesszebbről látható épülete. Építése mintegy hat évszázadon keresztül tartott. 1344. november 21-én I. (Luxemburgi) János cseh király utasítására kezdte építeni Arrasi Mátyás (Matthieu d’Arras) francia építészmester hagyományos bazilikának, de 1352-ben bekövetkezett halála után a munkát a fiatal német építész Peter Parler kapta meg I. (Luxemburgi) Károlytól azzal a kikötéssel, hogy ne az eredeti terveket folytassa, hanem a narbonne-i, félkész Saint-Just-et-Saint Pasteur-székesegyházat tekintse irányadónak. Forrás: www.gyoriszalon.hu

A város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely. 1809-ben a napóleoni háborúk alatt a Tihanyi Bencés Apátságba menekítették a máriacelli kegyszobrot. Advent Máriacell főterén található minden évben a világ legnagyobb függő adventi koszorúja, melyen szokatlan módon 24 gyertya van (20 kisebb a hétköznapokra és 4 nagyobb az adventi vasárnapokra)

Európa és a világ egyik legnagyobb kegyhelye, melyet évente 6 millió zarándok látogat meg. Lourdes-ban a 14 éves Soubirous Bernadettnek 1858-ban, 160 évvel ezelőtt 18 alkalommal jelent meg a Szent Szűz.

a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma. A lateráni egyházi épületegyüttes része. A bazilika a a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt.

1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel. A Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, 1964. május 12-én szentelték fel ezeket. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette. A 15. állomás, amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avattak fel, a lajosmizsei plébánia adományából épült, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól. A 8. és a 9. stáció között áll egy szobor, amely a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket, ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel. A keresztút útvonala megegyezik azzal, amelyet a kis pásztorok minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A jelenések során egyre többen kísérték el a gyerekeket, annak reményében, hogy láthatják a Szűzanyát, és egy csodának is szemtanúi lehetnek, ami 1917. október 13-án meg is történt. Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Õ készítette elő a kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya 1961-ben elhunyt, így nem élhette meg a rendszerváltás éveit. Utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit, s sorra alakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek. João leiria-fatimai megyéspüspök 1959-ben jelölte ki a keresztút útvonalát; azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. Hamarosan lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. A szentelésre 1964. május 12-én került sor. A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek. Forrás: www.magyarkurir.hu