1. Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet és a húsvétot? A nagyhéten a liturgikus színek – mint minden a sekrestyében és a templomi raktárakban – megmozdulnak, és legalább három kerül elő: a bűnbánati lila szín hétfőtől szerdáig, a vörös a szenvedés vasárnapján (virágvasárnap) és nagypénteken, a fehér nagycsütörtök miséin és a feltámadást ünneplő húsvéti miséken. 2. Miért nagyhétnek hívjuk a húsvétot megelőző, virágvasárnappal kezdődő hetet? Honnan ered a magyar elnevezése? Már a 4. században nagynak nevezték ezt a hetet görögül és latinul, innen ered a ma használt magyar neve is, régen azonban helyenként hívták sanyarúhétnek és vizeshétnek is (a böjtölésről). 3. Pontosan meddig tart a nagyhét, és mikor kezdődik a húsvét? A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombat délutánig tart. Nagyszombat estéje már húsvét előestéje. 4. Melyik napon lehetett az utolsó vacsora, szerdán vagy csütörtökön? Melyik szertartással emlékezünk meg róla? Erről megoszlik a biblikus szakemberek véleménye. A keresztény liturgia a 4. századtól dokumentáltan nagycsütörtök este, az utolsó vacsora szentmiséjével emlékezik meg erről, valamint az Egyház alapításáról. 5. Lehet-e tudni, hogy elfogatása után Jézus mennyi ideig volt fogságban? Ezekről a napokról szinte óránkénti beosztásban tudósítanak az evangéliumok szenvedéstörténetei, passiói. Így lehet tudni Jézus útját, amely a nagypéntekre virradó éjjeli elfogatásától a délutáni kereszthaláláig tartott. 6. Nagycsütörtökön miért viszik el az Oltáriszentséget a templomból, és hová kerül? Az utolsó vacsora miséjében már drámai elemek is vannak: eltűnnek a harangok és a hangszeres énekkíséret, az evangélium után lábmosást végzünk: tizenkét ember lábát mossa meg a pap. A dramatizálás folytatódik, az Oltáriszentségben az apostolokkal együtt „kikísérjük Jézust a városból”, ki a templom szentélyéből, és külső őrzési helyre helyezzük. Jézusnak a városon kívül, számkivetve kellett szenvednie és meghalnia, amint a városon kívül kellett megszületnie is. 7. Csak csütörtök este kell virrasztani, vagy pénteken is? A latin liturgiában a virrasztás nagycsütörtök este történik, a szertartás végén, vagy az este folyamán még ott maradunk Jézussal az Olajfák hegyén, vagyis az Eucharisztia ideiglenes őrzési helyén, és az elhagyatottságon és az Atyának való igent mondáson elmélkedünk, például a búcsúbeszéd szavaival. 8. Miért csak püspök mutathat be krizmaszentelési misét nagycsütörtökön reggel? A krizmaszentelési mise az egész egyházmegye ünnepe, amelyen a megyéspüspök maga köré gyűjti a papságát, és mielőtt a hívekkel a plébániákon megünnepelnék a szent három napot (nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét vasárnapja), együtt emlékeznek meg az Egyház születéséről. Az Egyház adja a szentségeket, és ezen a misén „készíti el” a püspök több szentség anyagául vagy segítő jeléül a három szent olajat, köztük a krizmát. 9. Mi a krizma, és mit jelképez? A krizma növényi olaj (olíva- vagy rózsaolaj) és balzsam keveréke. A Szentlélek kenete, ahogyan az illat bejár mindent, úgy jut el a Szentlélek is mindenhová. 10. Van-e esti szentmise nagycsütörtökön? Igen, az utolsó vacsora miséje. 11. Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjén nők lábát is meg lehet mosni. Hogyan lehetséges ez? – hiszen az apostolok férfiak voltak. Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment a börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásával. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek). 12. Az Egyház húsvéti szentgyónásra (is) buzdít. Évente legalább hányszor kell gyónni? Évente egyszer, de a rendszeresség itt is meghálálja magát. 13. A húsvéti szentgyónást lehetőleg a nagyhéten kell végezni, vagy érvényes a jóval korábbi gyónás is? Ilyen előírás, tanács nincs: nem nagyon érnek ilyenkor már rá a papok. 14. Van-e szentmise nagypénteken? Nincs, a nagypénteki szertartást szokták régebben „csonkamisének” hívni, mert van igeliturgiája, szentáldozása, de nincs benne eucharisztikus imádság, a kereszt felmutatása van e napon az úrfelmutatás helyett. 15. Nagyszombaton van szentmise? Mi az aznapi szertartás neve? Ezen a napon egyáltalán nincs mise. Az Egyház hivatalos imádsága, a zsolozsma sok helyen ünnepélyesen hangzik fel. A szertartás a misekönyv szerint is a szentsír látogatása: megrendült elmélkedés Jézus Krisztus halála fölött. 16. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része? Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah: ’átvonulás, átmenet’). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos éjszaka! 17. Krisztus feltámadása hogy jön ki „harmadnapra”? Ha pénteken feszítették őt keresztre, tényleg vasárnap a harmadik nap? Nem hétfőn kellene megünnepelnünk Urunk feltámadását? A harmadik nap péntekhez képest a vasárnap. 18. De ha vasárnap, miért szombaton kezdődik a feltámadási szertartás? A vasárnap a keleti és időnként a liturgikus időszámítás szerint is már az este beálltával megkezdődik, így lehet már ünnepelni a húsvétot szombat este, sötétedés után. 19. Miért beszélünk az ünnepek – így a húsvét – vigíliájáról? A vigília virrasztást jelent: este nem lezárjuk a napot vacsorával, esti imával és alvással, hanem az érkező ünnepet kezdjük imádságban várni. Ez a vigília azonban nem az ünnep előző estén való „letudását” jelenti, hanem a megkezdését. 20. Nagyszombaton mikor kezdődhet legkorábban a húsvéti vigília? Hogyan lehetséges, hogy sok helyütt már világosban elkezdik a tűzszentelés szertartását, holott előesti szertartásnak kellene lennie? Az Egyház előírása világos: csak a sötétség beállta után lehet elkezdeni, és még vasárnap hajnalban, a világosság érkezése előtt be kell fejeződnie. Sajnos Magyarországon pont az ötvenes évekre esett a húsvét éjszakájának világegyházi rehabilitációja, amikor itthon nem volt szabad este gyülekezni. A ’90-es évektől lassan álltunk át az esti időre, de sokféle speciális lelkipásztori szükséghelyzet (amely nálunk az alapeset sokszor) ezt felülírhatja helyenként. Például az aznap két-három szertartást tartó pap az elsőt általában délután vezeti. 21. Ki énekelheti a húsvéti öröméneket, az Exultetet? Pap, diakónus, vagy aki el tudja énekelni ezt a nem könnyű, közel negyedórás szólóéneket. 22. Miért olyan nagy a húsvéti gyertya jelentősége? A feltámadást nehezebb dramatizálni, mint a passiót. A gyertya a világosság győzelmét hirdeti a sötét fölött, a feltámadásét a halál fölött. Krisztus jelképe, aki győztesként tért vissza a halál országából. 23. Hány szentírási részt ír elő az Egyház – olvasmányt, szentleckét, evangéliumot – a feltámadási szertartásra? Ezekből hány és melyik kötelező? Hogy lehet, hogy nem minden templomban olvassák fel mindegyiket? A vigília: virrasztás. A virrasztás során imádkozva, Istenre figyelve töltjük el az időt. Ezért van hét ószövetségi olvasmány a virrasztásra, majd egy szentlecke és egy evangélium az ünnepi misére. Az első hétből mind, vagy legalább három kötelező. Itt a kérdés a virrasztás: mennyire akar, tud az adott közösség időt szánni erre az éjszakából. 24. Mikor kell tartani a feltámadási körmenetet? Nem feltétlenül a feltámadási szertartás végén/után? Nem, a körmenet teljesen tetszőleges, nem része a liturgiának: paraliturgia. Hazánkban azonban fontos volt, majd még fontosabb lett a szocializmus alatt: hitvalló megmozdulás. Vannak helyek, ahol a húsvét vasárnapi nagymise kapcsán van körmenet. 25. Honnan ered a legnagyobb keresztény ünnep magyar elnevezése: húsvét? Van-e köze a húsvét szónak a húshoz? Igen, mi a szent negyvennapot a legérzékenyebb pontjáról nagyböjtnek hívjuk, a feltámadás ünnepét pedig fontos hasi örömünkről húsvétnak, a hús újbóli magunkhoz vételének nevezzük. 26. Miért tartozik még egy nap, húsvéthétfő is az ünnephez? Mi a különlegessége e napnak? Húsvétnak – amint karácsonynak is – nyolcada van: nyolc napig megáll az idő, és csak allelujázunk örömünkben. Ennek első napja ma is munkaszünet, a hétfő, de mindegyik nap érdemes misére mennünk. 27. Húsvéthétfőn is kötelező szentmisére menni? Nem, ez már csak ünnepi rangú nap. De érdemes megélni, hogy még nincs vége, folytatódik a húsvét. 28. Szabad-e a hívőnek is tojásokat festenie; tojást, csokinyulat ajándékoznia; locsolkodnia? Igen, ezek szép szokások, érdemes ápolni, illetve szeretettel megtölteni őket. 29. Hogy jön a tojás a képbe? Hát a nyúl? Miért, nem a nyúl tojja a tojást? :-) Komolyra fordítva a szót, a húsvét az északi féltekén a tavasszal esik egybe, és ezért sokféle termékenységi szokás is kapcsolódik hozzá. Egyesek szerint ezért kerül az életet jelképező tojás és a szaporaságáról ismert nyúl a húsvét polgári díszletébe. 30. Miért locsolkodunk húsvétkor? A húsvéti locsolásnak is van termékenységi olvasata: a friss hideg víz életre serkenti a természetet és a lányokat, de figyelmeztet a húsvét éjjelén kapott új életre is, amelyet a keresztség vizében kaptak a katekumenek, de minden résztvevőt is meghintettek vele. A kérdéssort Gátas Judit állította össze.

„Az egyetlen dolog, amit kérnünk kell Istentől az imában, az a vágy, hogy szentté váljunk!” – vallotta földi élete során Carlo Acutis, a fiatal olasz származású tech zseni, akit ma sokan „Isten influencereként” emlegetnek. Carlo imája meghallgatásra talált: 2025. április 27-én, a tinédzserek jubileumának zárónapján ugyanis a katolikus egyház a szentek sorába emeli őt. A tinédzserek jubileuma és Carlo Acutis szentté avatása a 2025-ös szentév egyik csúcspontja, amelyet az EWTN Katolikus Televízió április 25–27. között négy Z-generációs fiatal műsorvezetésével élőben közvetít a Szent Péter térről. Boldog Carlo Acutis szentté avatása történelmi pillanat, hiszen ő lesz az első és egyben legfiatalabb szent a millenniumi generációból (1981–1996 között születettek), akit az Egyház a kanonizált szentjei között tisztel. Ferenc pápa 2024. május 23-i dekrétuma nyitotta meg az utat a szentté avatás előtt, miután a Vatikán elismerte egy 21 éves Costa Rica-i lány, Valeria Valverde csodálatos gyógyulását, amelyet Carlo közbenjárásának tulajdonítottak. Az olasz származású amatőr számítógépes programozó fiút sokan úgy ismerik, mint az „internet védőszentjét”, vagy az „Eucharisztia kiber-apostolát”, mivel létrehozott egy weboldalt, ami az eucharisztikus csodákat népszerűsítette. Carlo a modern kor digitális eszközeit a katolikus hit szolgálatába állította, példát mutatva ezáltal annak a több tízezer magyar fiatalnak is, akik keresik, milyen úton tehetnének tanúságot hitükről. A háromnapos közvetítés nem csupán egy történelmi eseményt követ le – ez egy meghívás minden fiatal számára, hogy Carlo Acutis példáján keresztül felfedezzék, az életszentség elérhető: ők is szentté válhatnak. Az EWTN élő műsora Magyarországon elérhető a legtöbb kábelszolgáltatónál és a televízió honlapján. A tinédzserek jubileumához kapcsolódó műsorfolyam követhető az EWTN Youtube csatornáján és Facebook oldalán keresztül is.

Idén április 17-én veszi kezdetét a húsvéti szent háromnap (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), vagyis nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Jézus Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napja a kereszténység legnagyobb és legmegrendítőbb ünnepe. Nagycsütörtök délelőtt krizmaszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők és a betegek olajának, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizma megszentelésére. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség és az egyházi rend alapítására a húsvét szent három napjának első ünnepén. A nagycsütörtök esti liturgiájában az utolsó vacsora felidézésével az Eucharisztia alapítására emlékezünk, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szentírási olvasmányok felidézik az egyiptomi kivonulás éjszakáját, amikor az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. Nagycsütörtöknek éppen ezért ünnepélyes és örömteljes hangulata van. Nagycsütörtök az egyház legősibb ünnepei közé tartozik. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat. A nagycsütörtöki evangéliumban halljuk, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. Ennek emlékére a püspök vagy a pap megmossa az arra kiválasztott emberek lábát. Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. Ezért van a pap fehér miseruhában, ezért szól a mise elején az orgona, és ezért van virág az oltáron. A Glória (Dicsőség) éneklésére minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, ezután elnémulnak nagyszombat estig. A mély gyász jeléül csak a kereplők szólnak. A harangok „Rómába mennek”, és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, hogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jeleit adja. A szentmise végén az Oltáriszentséget a mellékoltárhoz viszik. Ezt követi az oltárfosztás, amikor az oltárról minden díszt eltávolítanak. Ezek a jelek Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezik. A szentmise végén elmarad az áldás, és csendben fejeződik be, amely jelzi a Jézus szenvedésével együtt érző fájdalmat. Nagypéntek, Jézus Krisztus kereszthalálának napja Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Az egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmise áldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartás már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: - az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, - a kereszt előtti hódolatból és - a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk Istenhez, hogy hallgassa meg az egyház, az emberiség nagy kéréseit. Az egyetemes könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért. Ezután a pap a Feketevasárnapon (a nagyböjt ötödik vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszthódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez. Ő az, aki ma is szenved egyházáért. Személyesen hív meg minket, hogy előtte leboruljunk és megvalljuk: ő az egyedüli Megváltónk, akinek segítségére mindannyian rászorulunk. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és a hívek keresztúti ájtatosságot végeznek. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a végtelen jóság, Isten, a feltámadt Élet győzelme. Nagycsütörtök misztériumában egymással szemben áll az eucharisztikus ajándék legmagasztosabb szeretete, valamint az elárultatás fájdalma. Az utolsó vacsora után Jézus apostolaival az Olajfák hegyére ment. Imádság közben szenvedett és gyötrődött, kérte apostolait, hogy imádkozzanak vele, de azok elaludtak. „Egy órát sem tudtatok virrasztani velem?” – kérdezte tőlük. Ezt idézi fel, amikor a szentségi Jézust a főoltárról a mellékoltárra kísérik és a mise utáni szentségimádásnál. Nagyszombat és húsvéti vigília Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre. Nagyszombat a gyász napja, amikor Jézus sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szentsír előtt. A liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: - a fény liturgiájából, - az igeliturgiából, - a vízszentelésből és - az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza. A húsvéti vigília szertartása a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Egyedül a parázsló szén világít, s az arról vett tűzzel a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, miközben azt imádkozza, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma, ő a Kezdet és a Vég, ő az Alfa és az Ómega, övé az idő és övé az örökkévalóság, övé a dicsőség és a hatalom, mindörökkön örökké. A húsvéti gyertya fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. A húsvéti gyertyába szúrt tömjénszegek Jézus halálos sebeit jelzik. A feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek keretei közé támadt fel, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis az egyház liturgiája mintegy megjeleníti a feltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztja Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat. Krisztus világossága tölti be a sötét templomot. Ezután hangzik föl az egyház leggyönyörűbb éneke, az Exsultet, a húsvéti örömének. A húsvéti örömének az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi. A húsvét örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezet az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és „visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az egyház. A prédikáció után következik a keresztelés ünnepélyes szertartása. Először a mindenszentek litániája, ezt követi a víz megszentelése és a keresztelés. Az egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelésre nem kerül sor. A hívek megújítják keresztségi fogadalmukat: ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve az egyház meghinti őket az új vízzel. A fogadalom válaszait elsősorban a keresztelendők mondják és velük együtt a hívek. A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és az egész világ számára elviszik az örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

Ferenc pápa karácsony éjjel, a főpásztorok az egyházmegyékben Szent Család vasárnapján nyitották meg a jubileumi, 2025-ös szentévet. Az alábbiakban az egyes itthoni (latin és görög rítusú), valamint külhoni egyházmegyék által megküldött információk alapján lett összegyűjtve, hogy hol nyerhető el a teljes búcsú. A búcsú elnyerésének helye minden székesegyház és társszékesegyház és minden kisebb bazilika (basilica minor), illetve azok a helyek, amelyeket az ordinárius kijelöl. (Ferenc pápa rendelkezésének megfelelően a szentévi teljes búcsú elnyerésének feltételei az alábbiak: megfelelő ideig szentségimádás és elmélkedés, melyet Miatyánkkal és hitvallással fejeznek be, továbbá valamilyen imádság vagy fohász a Szűzanyához (Spes non confundit 24).) Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen, Szent Anna-székesegyház Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház Egri Főegyházmegye Eger, Szent János apostol és evangelista-főszékesegyház Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Esztergom, Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház Budapest, Szent István-bazilika Budapest-Máriaremete, Kisboldogasszony-bazilika Budapest, Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom Budapest, Alcantarai Szent Péter-templom (budapest-belvárosi ferences templom) Péliföldszentkereszt, Szent Kereszt-templom Győri Egyházmegye Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Kalocsa, Nagyboldogasszony-főszékesegyház Kaposvári Egyházmegye Kaposvár, Nagyboldogasszony-székesegyház Andocs, Nagyboldogasszony-bazilika Nagykanizsa, Jézus Szíve-templom Siófok, Sarlós Boldogasszony-templom, Nagyatád, Szent Kereszt Felmagasztalása templom Homokkomárom, Kisboldogasszony-templom Pannonhalmi Területi Ordinariátus Pannonhalma, Szent Márton-bazilika Pécsi Egyházmegye Pécs, Szent Péter és Szent Pál-székesegyház Báta, Szent Vér-bazilika Máriagyűd, Sarlós Boldogasszony-bazilika Máriakéménd, Nagyboldogasszony-kegytemplom Szeged-Csanádi Egyházmegye Szeged, Fogadalmi templom (Szegedi dóm) Székesfehérvári Egyházmegye Székesfehérvár, Szent István király-székesegyház Bodajk, Segítő Szűz Mária-bazilika Vértessomló, Sarlós Boldogasszony-templom Ercsi, Nagyboldogasszony-templom Alsószentiván, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom Makkosmária, Angyalok királynéja templom Szombathelyi Egyházmegye Szombathely, Sarlós Boldogasszony-székesegyház Szombathely, Szent Márton-templom Zalaegerszeg, Szent Mária Magdolna-templom Vasvár, Szent Kereszt templom Szentgotthárd, Jó Pásztor-kápolna Körmend, Szent Erzsébet-templom a szombathelyi és a zalaegerszegi kórház- és börtönkápolna jubileumi zarándokhelyek: Celldömölk és Pusztacsatár Váci Egyházmegye Vác, Nagyboldogasszony-székesegyház Márianosztra, Magyarok Nagyasszonya-bazilika Máriabesnyő, Nagyboldogasszony-bazilika Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Nagyboldogasszony-bazilika Veszprémi Főegyházmegye Veszprém, Szent Mihály-főszékesegyház Balatonfüred, Krisztus Király-templom Búcsúszentlászló, Szent László-templom Keszthely, Kis Szent Teréz-bazilika Zirc, Ciszterci Apátság – Nagyboldogasszony-bazilika Hajdúdorogi Főegyházmegye Debrecen, Istenszülő Oltalma-főszékesegyház Hajdúdorog, Istenszülő templomba vezetése székesegyház Miskolci Egyházmegye Miskolc, Nagyboldogasszony-székesegyház Sajópálfala, Szentlélek leszállása templom Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyháza, Szent Miklós-székesegyház Máriapócs, Szent Mihály főangyal-templom (Máriapócsi Nemzeti Kegyhely) Gyulafehérvári Főegyházmegye Gyulafehérvár, Szent Mihály-székesegyház Csíksomlyó, kegytemplom Kolozsvár, Szent Mihály-templom Marosvásárhely, Keresztelő Szent János-templom Brassó, Szent Kereszt felmagasztalása templom Munkácsi Egyházmegye Munkács, Szent Márton-székesegyház Beregszász, Szent Kereszt Felmagasztalása-templom Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Nagyvárad, Nagyboldogasszony-székesegyház Nagybecskereki Egyházmegye Nagybecskerek, Nepomuki Szent János-székesegyház Pozsonyi Főegyházmegye Pozsony, Szent Márton-székesegyház, egykori koronázódóm Pozsony, A Magasztos és Életadó Szent Kereszt Felmagasztalása-székesegyház (görögkatolikus) Pozsony, Szent Sebestyén-székesegyház (tábori püspökség) Sasvár, Hétfájdalmú Szűzanya-bazilika Máriavölgy, Szűz Mária Születése-bazilika Bacsfa-Szentantal, Páduai Szent Antal-kegytemplom Senkőc (Šenkvice), Szent Anna-templom Szabadkai Egyházmegye Szabadka, Avilai Szent Teréz-székesegyház Szabadka, Könnyező Szűzanya-templom Doroszló, Mária Keresztények Segítsége-templom Az egyházmegye nagyböjti bűnbánati napján Temerinben, március 29-én Zombor, Karmelita-templomban, június 23-án és 24-én (Isten szolgája, Stantić Tamás Gellért atya napján) Bácsi, Ferences-templomban június 13-án (Páduai Szent Antal ünnepén) és augusztus 2-án (Angyalos Boldogasszony – Porciunkula ünnepén) Temerin, Lourdes-i Boldogasszony-templomban, május 26-án Az ágyhoz kötött vagy a különböző idősek otthonában élő betegek számára az őket meglátogató pap a szentgyónás és szentáldozás, valamint a Szentatya szándékára elvégzett ima után teljes búcsút nyújthat. Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Szatmárnémeti, Urunk Mennybemenetele-székesegyház Nagykároly, Kalazanci Szent József-templom Nagybánya, Szentháromság-templom Máramarossziget Borromeo Szent Károly-templom Temesvári Római Katolikus Egyházmegye Temesvár, Szent György-székesegyház Kuzmányi István/Magyar Kurír

Cajetan Arzberger 1883-ban fejlesztette ki a gyomorlikőrt. Azóta a szigorúan őrzött recepttitkot nemzedékről nemzedékre adják tovább. Három különböző elixír készül 33 gyógynövényből, mint az árnika, édeskömény, galangal vagy citrusgyökér. A likőr a zarándoklatban megfáradt, sokszor a célhoz, a mariazelli Dómhoz betegen, kimerülten érkező vándoroknak segített a regenerációban. Az otthoni parasztgazdaságban a növények jótékony hatásáról szerzett tapasztalatait felhasználva harminchárom gyógynövényt használt, és hamarosan kiderült - és híre ment -, hogy az ital nemcsak kellemes ízű, hanem sokféle panaszt enyhít is. Gyomorfájás, idegkimerültség, a szervezetben itt-ott előforduló gyulladások ellen éppúgy hatásos, mint ahogy segít felülkerekedni a fáradtságon, erősíti, helyrehozza a legyengült szervezetet. Akit a likőrök híre becsábít az áruházba, az nehezen tud ellenállni a többi terméknek, ezernyi apróbb nagyobb ajándéktárgyak, lakásdíszek és a vallási élethez kapcsolódó kegytárgyak kaphatók itt. És persze magát a likőrt is több formában árusítják: népszerűek a velük töltött pralinék, annál is inkább, mert a csokoládé és a kesernyés ital kombinációja nem akármilyen íz élményt nyújt. Az eredeti Mariazell gyomorlikőr jótékony hatása mindig is volt az oka annak, hogy a receptet soha nem változtatták meg.