|
|
|
Jó hírünk! |
 |
Március 3-4 között tartotta tavaszi ülését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Budapesten. A testület 2027-re meghirdette a Hivatás évét, amelynek felelőse Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke lesz. A MKPK célja, hogy a Hivatások évének meghirdetésével és megrendezésével felhívja a figyelmet a hivatások értékére és a keresztény élet odaadó jellegére.
Isten ugyanis mindannyiunk számára hivatást ad: akár papi, akár szerzetesi, akár családos. A hivatás ugyanis egy hívás: Isten minden embert hív valamire, és ezzel küldetést is ad neki. Imádkozzunk tehát azért, hogy felismerjük azt a hivatást, amelyre az Úr hív minket, és megéljük az Ő tetszése szerint.
Jeso Eszter
XIV. Leó pápa Szent Ferenc tranzitusának 800. évfordulója alkalmából rendkívüli jubileumi évet hirdetett meg, és az Apostoli Penitenciária rendelkezése nyomán teljes búcsú elnyerésére nyílik lehetőség a hívők számára. A Szentatya meghívása világos: Assisi szegénykéjének példáját követve váljunk a béke, az irgalom és az életszentség tanúivá a mai világban.
Ebbe a kegyelmi időbe kapcsol be az „Olasz szentek nyomában” zarándoklat: Padova, Assisi, Cascia, Norcia, San Giovanni Rotondo, Monte Sant’Angelo, Bari és Loreto szent helyei nemcsak történelmi emlékek, hanem élő találkozási pontok Istennel.
Ez az út több mint utazás: válasz a pápa hívására, lelki megújulás, közös imádság és zarándoklat Szent Ferenc évében – hogy a remény zarándokaiból valóban a béke emberei lehessünk.
Magyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.
Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.
E mai ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.
Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot.
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben,
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik.
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.
Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.
Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.” (Lk 1,46–55)
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Az egész Egyházra VI. Urbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki. IX. Pius az ünnepet május 31-re helyezte, a világegyház ma is ezen a napon üli meg.
Magyarországon a 15. századtól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időkben teljesedett ki.
Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Hazánk északi vidékein az ünnepen fölvirágoztak egy széket, és a ház elé állították, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie.
Az ünnep jellegzetes magyar neve – Sarlós Boldogasszony – nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – hanem az aratás kezdetére utal. Sarlós Boldogasszony napján az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, és másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.
Az aratás a parasztember életében és munkájában a legnagyobb események egyike volt, amelyre még a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készült. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér Isten ajándéka. A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.
Mindenható örök Isten, a te sugallatodra indult útnak a Boldogságos Szűz Mária, hogy szent Fiadat méhében hordozva Erzsébetet meglátogassa. Add, hogy a Szentlélek indításait hűségesen kövessük, és Máriával együtt mindig magasztaljunk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Fotó: Domenico Ghirlandaio: Mária és Erzsébet találkozása (1486–90)
Május 8. - egy éve, hogy XIV. Leó pápát megválasztották a konklávé bíborosai.
1 éve fehér füst szállt fel a Vatikánban, megválasztották az új pápát: XIV. Leó pápát, aki így a Katolikus Egyház 267. pápája lett. Imádkozzunk érte eme jeles napon is rendületlenül: "Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját."
Jeso Eszter
„(Jézus) bár Isten Fia volt, engedelmességet tanult abból, amit elszenvedett; és amikor eljutott a tökéletességhez, örök üdvösség szerzője lett mindazoknak, akik engedelmeskednek neki, mivel Isten főpapnak nevezte őt Melkizedek rendje szerint.” (Zsid 5,10)
Az ünnep Krisztust, mint az új és örök szövetség közvetítőjét és megváltó áldozatát ünnepli. Jézus az Atya jobbján közvetítőként közbenjár értünk az Atyánál, és az örök szövetség jelét, a saját testét és vérét adja eledelül nékünk. A mai kor papjai és minden keresztény hívő számára példaként szolgál, hogy hivatásunkat alázattal és szolgálatkészséggel teljesítsük. Jézus nemcsak egy példa vagy minta, hanem az életünk.
Jeso Eszter
|
|
Jubiláns papokat köszöntöttek a Pécsi Egyházmegye alapításának 1016. évfordulóján
"Megismertük az isteni szeretetet és másokat is erre akarunk vezetni”
A Pécsi Egyházmegye hagyománya szerint minden évben augusztus 23-án, az egyházmegye alapításának évfordulóján köszöntik a pappá szentelésük valamely kiemelkedő jubileumát ünneplő lelkipásztorokat. 2025-ben öt egyházmegyés papnak adta át a pápai áldást tartalmazó vatikáni dokumentumot Felföldi László pécsi megyéspüspök a papság jelenlétében a pécsi székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén.
A liturgián koncelebráltak a jubiláns lelkipásztorok, valamint Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár. Az ünnepi szentmise szónoka az ezüstmisés dr. Hegedüs János bírósági helynök, esperes, dombóvári plébános volt.
Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntőjében úgy fogalmazott, hálaadásra gyűltek ezen a sokszoros ünnepen, melyben a Pécsi Egyházmegyét és annak ügyeit évtizedeken át hordozó papokat ünneplik.
Hiszem, hogy ők hálát adnak Istennek, mi pedig hálát adunk értük, hogy elfogadták Isten hívó szavát és hogy ebben az egyházmegyében szolgálatot teljesítenek – hangsúlyozta Felföldi László püspök.
A főpásztor név szerint köszöntötte és méltatta a jubiláns lelkipásztorokat, akik között vannak, akik idős koruk ellenére aktív papi szolgálatot végeznek. Az idei évben ünnepli
-Mecséri István nyugalmazott plébános pappá szentelésének 60. évfordulóját
-Bagi Sándor tb. esperes, plébános pappá szentelésének 55. évfordulóját
-Egri József plébános pappá szentelésének 50. évfordulóját
-Dr. Hegedüs János bírósági helynök, esperes, plébános pappá szentelésének 25. évfordulóját
-Nagy Norbert pappá szentelésének 25. évfordulóját.
Dr. Hegedüs János a szentmise ezüstmisés szónoka szentbeszédében kiemelte, egyházmegyénk Szent István király általi alapításának 1016. évfordulója mélyebbre és korábbra vezet bennünket. Az ünnep valójában az alapítóra, Jézus Krisztusra mutat, hiszen az Üdvözítő rakta le az Egyház, benne a Pécsi Egyházmegye alapjait is.
A szónok a beszéde folytatásában elmondta, Jézus Krisztus megváltó küldetését az Egyházra bízta, mely ennek a küldetésnek a folytatója a földi világban, mely az evangélium hirdetése végett létezik.
A világ és benne az ember, Isten teremtő alkotásának következménye, melyben az ember különleges helyet foglal. Az embert Isten szeretetből teremtette és a vele való szeretetkapcsolatra hívta meg. Ez adja meg és hordozza emberi életünk mélyebb értelmét és vágyaink beteljesedését, de egyben a végső célt is jelenti mindannyiunk számára.
Nem az a kérdés, hogy sokan vagy kevesen nyerik el az örök üdvösséget, figyelmeztetett Hegedüs János, hanem az, hogy mindenki a saját életében az isteni kegyelemmel együttműködve a saját egyházi közösségében mindent megtegyen azért, hogy eljuthasson a teljességre, az üdvösség örömére.
Az emberi történelemben mindenki lehetőséget kap arra, hogy a krisztusi istenképet felismerje, megismerje és életre váltsa, a hozzá való hasonlóságot pedig megélje keresztény életében. Ez az egyén és az Egyház küldetése és élete is, mely abban mutatkozik meg, mennyire törekszünk a Krisztussal való hasonlatosságra, mely kihívás, adottság, feladat és lehetőség minden ember számára.
Mi megismertük Isten szeretetét, hiszünk benne és így akarunk haladni személyes életünkben, az egyházmegye, a közösségeink életében a hit, a remény és a szeretet földi zarándokútján, hogy Isten egyetemes üdvözítő akarata beteljesüljön és tanúságtételünkkel másokat is elvezessünk ide – zárta szentbeszédét Dr. Hegedüs János ezüstmisés lelkipásztor.
A szentmise az idén jubileumi évfordulót ünneplő lelkipásztorok főpásztori köszöntésével zárult, melyben Felföldi László püspök a Jóisten gazdag, éltető és megerősítő áldását kérte lelkipásztori szolgálatukra.
forrás, fotó: Pécsi Egyházmegye
|
|
|
|
Egyebek