A jellegzetes, háromtornyú templom, a város jelképe. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén és a város alapításának napján. Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a XIX-XX. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron. A bazilikában páratlan egyházi gyűjtemény és múzeum található. A templomnak több magyar vonatkozása is van. Nagy Lajos építtette a gótikus templomot, illetve Mindszenty bíboros itt volt eltemetve, majd hamvait a rendszerváltás után Esztergomba vitték.

A Jasna Góra-bazilika, más néven a Szent Kereszt Felfedezése és a Boldogságos Szűz Mária születése bazilika a częstochowai Jasna Góra kolostoregyüttesének fő eleme, amely 1906 óta kisebb bazilika. A címet X. Pius pápa adta. Ennek a szent épületnek a története Władysław Jagiełło lengyelországi uralkodása idejére nyúlik vissza, amikor is a 15. század 20-as éveiben egyhajós, gótikus stílusú templomot emeltek, amely ugyanabban az évben. században háromhajós templommá bővítették. A mai bazilika helyén azonban úgy tartják, hogy már korábban is fatemplom állt. A templom jelenlegi formáját a 17. század végén alakították ki, amikor az 1690-es tűzvészben keletkezett károkból újjáépítették az épületet. Ekkor barokk stílusban átépítették a templomot, megemelték a hajókat, valamint a szentélyt. A hajóban új boltozatokat is alkalmaztak, miközben a folyosókban megtartották a gótikus boltozatokat. Jelenleg észak felől a bazilika szomszédságában áll a Częstochowai Szűzanya kápolna a híres Jasna Góra-i Szűzanya festményével. A Jasna Góra-bazilikát a Mária-kultusz egyik legjelentősebb lengyelországi helyszíneként tartják számon, hazánk egyik legjelentősebb zarándokhelyeként.

A Szent Vitus-székesegyház (teljes neve: Szent Vitus, Vencel és Adalbert) Csehország legismertebb vallási építménye, a gótikus és neogót stílus egyik legcsodálatosabb példája. Több funkciót is betöltött, hiszen a prágai érsekség főtemploma, koronázó templom, családi kripta és zarándokhely volt egyszerre. A cseh főváros emblematikus, legjellegzetesebb és legmesszebbről látható épülete. Építése mintegy hat évszázadon keresztül tartott. 1344. november 21-én I. (Luxemburgi) János cseh király utasítására kezdte építeni Arrasi Mátyás (Matthieu d’Arras) francia építészmester hagyományos bazilikának, de 1352-ben bekövetkezett halála után a munkát a fiatal német építész Peter Parler kapta meg I. (Luxemburgi) Károlytól azzal a kikötéssel, hogy ne az eredeti terveket folytassa, hanem a narbonne-i, félkész Saint-Just-et-Saint Pasteur-székesegyházat tekintse irányadónak. Forrás: www.gyoriszalon.hu

Nazare története a 4. században kezdődik. Romano szerzetes ekkor hozta ide Názáretből a Fekete Madonna Szűzanya szobrát. Ez a szobor ma a képen látható Nossa Senhora da Nazaré templomban található. A legenda szerint ez a szerzetes egy barlangban élt Nazaré új településének közelében. Halála után Roderick vizigót király egy kis kápolnát építtetett tiszteletére, ahol Szűz Mária szobrát helyezte el. A Nossa Senhora da Nazaré-templomot 1377-ben I. Fernando portugál király építtette. A XIV. és a XIX. század között az épületet többször átépítették. Ennek ellenére megőrizte a Portugália e régiójára jellemző barokk stílust. Forrás: www.sumfinity.com

Európa és a világ egyik legnagyobb kegyhelye, melyet évente 6 millió zarándok látogat meg. Lourdes-ban a 14 éves Soubirous Bernadettnek 1858-ban, 160 évvel ezelőtt 18 alkalommal jelent meg a Szent Szűz.