A város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely. 1809-ben a napóleoni háborúk alatt a Tihanyi Bencés Apátságba menekítették a máriacelli kegyszobrot. Advent Máriacell főterén található minden évben a világ legnagyobb függő adventi koszorúja, melyen szokatlan módon 24 gyertya van (20 kisebb a hétköznapokra és 4 nagyobb az adventi vasárnapokra)

Olaszország egyik leghíresebb és leglátogatottabb szentélye, évente 6,5 millió zarándokával világ nyolc leglátogatottabb templomának egyike. Pápai bazilika és kisebb bazilika rangban van. Ez az első nagy, boltíves templomépület a kontinensen, amely 1232 és 1310 körül épült román és gótikus stíluselemekkel Páduai Szent Antal sírjának és ereklyéinek ad otthont. A bazilika bejárata előtt áll Gattamelata lovas szobra, mely Donatello világhírű alkotása.

A templom tiszteletet ad Szent Piusz X. pápának, aki a Szűz Mária-jelenésekkel és Lourdes vallási jelentőségével is összefonódott. A bazilika nemcsak az ő személyes tiszteletére készült, hanem az egyházi hagyományok és Lourdes vallási örökség ötvözésére. A templom hatalmas méretéből adódóan nagy zarándokcsoportokat is képes befogadni: A föld alatt 12 000 négyzetméteren terül el, 25 000 férőhelyes. 39 különböző szentet és üdvözültet ábrázoló mennyezete van.

Az Óváros térhez közel áll a Tyn (teljes nevén Tyn előtti Boldogasszony templom), egy 14. századi gótikus templom. Az épületek sűrűjéből leginkább a nyolcvan méter magas tornyai tűnnek ki, az Ádámot és Évát jelképező, fiatornyokkal díszített tornyok fontos jelképei a városnak. Építészete, félezer éves szobrai, nagy művészek által készített beltere miatt kedvelt látnivaló, de itt látható Prága legrégebbi orgonája is: Heinrich Mundt 1673-ban épített hangszere. Legkeresettebb része mégis egy sírhely. A dán származású, Csehországban munkálkodó 16. századi csillagász, Tycho Brahe nyugszik itt egy márványkő alatt. Forrás: www.iranypraga.hu

Assisitől nem messze, a városhoz közeli erdőben állt a vélhetően a 6. században, Szűz Mária tiszteletére épült kápolna, amely eredetileg a Monte Subasió-i bencések tulajdonában állt, és amely Assisi Szent Ferenc korára egészen elhagyatottá vált. A terület, a kis földdarab, ahol a templomocska állt, a helyiek körében akkoriban portiuncula, azaz ’kicsinyke rész, darab’ néven volt ismert. Amikor Szent Ferenc 1205 őszén a San Damiano-kápolnában a keresztről a megfeszített Krisztus szavát hallotta – „Ferenc, menj, és állítsd helyre házamat; mert látod, hogy egészen romokban hever” –, válaszul hozzáfogott, hogy saját kezével újítsa fel a Porciunkula romos kápolnáját, majd két másik apró templomot. Itt telepedtek le az első testvérek, és 1211-ben itt öltötte magára a szerzetesi ruhát Assisi Klára is. Ferenc a kicsiny Angyalos Boldogasszony-kápolnát minden földi helynél jobban szerette, s itt fejezte be földi életét 1226. október 3-án. Az Angyalos Boldogasszony-kápolna fölé 1569 és 1679 között hatalmas, a nagy számban érkező zarándokokat is fogadni képes, háromhajós bazilikát emeltek, Giacomo Barozzi da Vignola olasz építész tervei szerint. Máig ez a hely a ferences rend anyaháza.