13. századi templomegyüttes Assisiben, amelyet 2000-ben a világörökség részévé nyilvánítottak. Az Assisi-Nocera Umbra-Gualdo Tadinó-i egyházmegye temploma. Benne található Assisi Szent Ferenc sírja. Ebben a bazilikában található a híres Giotto freskósorozat, mely a rendalapító Ferenc testvér életét jeleníti meg.

Nazare története a 4. században kezdődik. Romano szerzetes ekkor hozta ide Názáretből a Fekete Madonna Szűzanya szobrát. Ez a szobor ma a képen látható Nossa Senhora da Nazaré templomban található. A legenda szerint ez a szerzetes egy barlangban élt Nazaré új településének közelében. Halála után Roderick vizigót király egy kis kápolnát építtetett tiszteletére, ahol Szűz Mária szobrát helyezte el. A Nossa Senhora da Nazaré-templomot 1377-ben I. Fernando portugál király építtette. A XIV. és a XIX. század között az épületet többször átépítették. Ennek ellenére megőrizte a Portugália e régiójára jellemző barokk stílust. Forrás: www.sumfinity.com

A Jasna Góra-bazilika, más néven a Szent Kereszt Felfedezése és a Boldogságos Szűz Mária születése bazilika a częstochowai Jasna Góra kolostoregyüttesének fő eleme, amely 1906 óta kisebb bazilika. A címet X. Pius pápa adta. Ennek a szent épületnek a története Władysław Jagiełło lengyelországi uralkodása idejére nyúlik vissza, amikor is a 15. század 20-as éveiben egyhajós, gótikus stílusú templomot emeltek, amely ugyanabban az évben. században háromhajós templommá bővítették. A mai bazilika helyén azonban úgy tartják, hogy már korábban is fatemplom állt. A templom jelenlegi formáját a 17. század végén alakították ki, amikor az 1690-es tűzvészben keletkezett károkból újjáépítették az épületet. Ekkor barokk stílusban átépítették a templomot, megemelték a hajókat, valamint a szentélyt. A hajóban új boltozatokat is alkalmaztak, miközben a folyosókban megtartották a gótikus boltozatokat. Jelenleg észak felől a bazilika szomszédságában áll a Częstochowai Szűzanya kápolna a híres Jasna Góra-i Szűzanya festményével. A Jasna Góra-bazilikát a Mária-kultusz egyik legjelentősebb lengyelországi helyszíneként tartják számon, hazánk egyik legjelentősebb zarándokhelyeként.

római katolikus székesegyház, Mária-szentély és kisebb bazilika (basilica minor) Bartolo Longo megbízásából, az olaszországi Pompeiben épült, s a Pompei Területi Prelatúra székhelye. Itt nyugszik a három látnok, Francisco, Jácinta és Lucia. A bazilika előtti teret félkör alakú oszlopcsarnok szegélyezi. Ezen a téren, a jelenés pontos helyén áll a Jelenések kápolnája.

A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét helyezték el. A hely a felszentelésétől kezdve vonzotta a zarándokokat, akik fogadására 1728 és 1742 között felépült a ma is látható barokk templom. A templomhoz szervesen kapcsolódó plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostor kertjéből leválasztott zarándokudvart, benne a hűs vizű forrással, valamint a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztutat szintén a 18. század közepén alakították ki. Mindezek jelentős szereppel bírtak a zarándokok számának folyamatos gyarapodásában. Miután II. József király a szerzetesrendek jó részének működését betiltotta, 1788-ban a kapucinusok Bodajkot is elhagyták, a plébániát pedig a székesfehérvári egyházmegye vette át. A kegyhely töretlen népszerűsége miatt a zarándokudvart 1939 és 1942 között átépítették, bővítették. Az elmúlt évtizedben az épületek és környékük egészét átfogó fejlesztések történtek, amelyek nyomán kegytemplomunk ismét méltóvá vált, hogy elfoglalja helyét az ország legjelentősebb zarándokhelyei között. Forrás: www.bodajkikegyhely.hu