„Extra omnes – Mindenki kívül”. A Sixtus-kápolna kulcsra zárásának kezdetét jelző latin történelmi formulát a pápai liturgikus szertartásmester jövő szerdán, május 7-én fogja kimondani. Ez lesz tehát a pápaválasztó konklávé kezdőnapja. Az időpontról ma, hétfőn délelőtt döntött a vatikáni szinódusi teremben az ötödik általános kongregációra összegyűlt mintegy 180 jelenlévő bíboros, akik közül valamivel több mint száz választó bíboros.
 
„Extra omnes”, vagyis „Mindenki kívül”, ez egy felszólítás azok számára, akik nem vehetnek részt azon bíborosok gyűlésén, akik a római katolikus egyház következő pápájának megválasztására jogosan egybegyűltek. A nyolcvan év alatti választó bíborosokat elszigetelik a világtól a művészet és a történelem páratlan értékű Sixtus-kápolnájában, mindaddig, amíg a fehér füst fel nem száll és el nem hangzik a „Habemus Papam, Van pápánk”, a másik híres latin formula, amelyet a Szent Péter bazilika Áldások loggiájáról jelent be a protodiakónus bíboros, hogy megismertesse a világgal a pápaválasztás eredményét, a loggiára lépő fehér reverendás új pápa személyében.
 
A konklávé végeredményét természetesen nem lehet megjósolni, ám maguk a választó bíborosok között vannak olyanok, akik rövid konklávét remélnek, tekintettel a folyamatban lévő jubileumra is, és vannak, akik ehelyett hosszabb időt szeretnének, hogy a konklávé során „mind jobban megismerhessék egymást”, miután Ferenc pápa a tíz konzisztóriumon a föld minden sarkából választott személyeket a bíborosi kollégiumba.
 
Az „Universi Dominici Gregis” rendelkezés normái
A konklávé kezdetének időbeli ütemezését Szent II. János Pál „Universi Dominici Gregis” kezdetű apostoli konstitúciójának a normái határozzák meg, amelyeket XVI. Benedek pápa a 2007. június 11-i Motu Proprioja, majd az újabb, 2013. február 22-i motu proprioja frissített. A konstitúció szerint a konklávé – a latin cum clave szóból, ami azt jelenti kulccsal (bezárva) – a pápa halálát követő tizenötödik és huszadik nap között kezdődik, a novendiali után, vagyis a pápa halálát követő kilencnapos gyász után. A rendelkezés pontosítja: attól a pillanattól kezdve, hogy az Apostoli Szék törvényesen megüresedett, a jelenlévő választó bíborosoknak tizenöt teljes napot kell várniuk a távolmaradó bíborosokra, súlyos okok esetén legfeljebb húsz napot. A „Normas nonnullas” motu proprio a bíborosi kollégiumnak azt a jogkört is megadja, hogy a konklávé kezdetét előrehozza, ha az összes választó már jelen van. Ezekben a napokban azonban még mindig várnak Rómába bíborosokat, akik a világ távolabbi pontjairól érkeznek. A bíborosok az Örök Városban a Szent Márta-házban kapnak szállást, vagyis abban a Vatikáni Domusban, melyet Szent II. János Pál pápa direkt erre a célra építtetett és ahol, Ferenc pápa pápaként lakott, lemondva az Apostoli Palota pápai lakosztályáról.
 
A „Pro eligendo Pontifice” szentmise és a körmenet a Sixtus-kápolna felé
Május 7-én, szerdán délelőtt minden bíboros koncelebrál a „Pro eligendo Pontifice”, vagyis a megválasztandó pápáért mondott ünnepi szentmisén, melyet Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja mutat be. Az egybegyűlt bíborosokat a dékán bíboros a következő szavakkal szólítja fel, hogy vonuljanak a Sixtus-kápolna felé: „Velünk imádságban egyesülve az egész Egyház folyamatosan kéri a Szentlélek kegyelmét, hogy Krisztus egész nyájának méltó pásztorát válasszuk meg”.
 
Onnan aztán korális ruhában, látványos körmenetben vonulnak a bíborosok a Sixtus-kápolnába, ahol eléneklik a „Veni, creator Spiritus, Jöjj, Szentlélek Úristen” himnuszt, és leteszik az esküt. A Sixtus-kápolnában asztalokat helyeznek el a szavazólapok számára és egy kályhát, amiben a szavazólapokat elégetik. A pápa megválasztásához kétharmados minősített többségre lesz szükség. Naponta négy szavazást tartanak, kettőt délelőtt és kettőt délután. Előírás szerint a 33. vagy 34. szavazás után azonban közvetlen módon és kötelező erővel választaniuk kell az utolsó szavazás két bíborosa közt, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ebben az esetben is szükség lesz azonban mindig a kétharmados többségre. A választási versenyben maradó két bíboros azonban nem vehet részt a szavazáson. Ha az egyik jelöltre leadott szavazatok elérik a szavazók kétharmadát, a pápaválasztás egyházjogilag érvényes.
 
Az új pápa megválasztása
 
Ezután a bíborosi diakónusok rendjének utolsó tagja behívja a liturgikus szertartásmestert és a bíborosi kollégium titkárát. Az újonnan megválasztottat megkérdezik: „Acceptasne electionem de te canonice factam in Summum Pontificem? Elfogadod a kánonjog szerinti megválasztásodat?” és igenlő válasz esetén, tovább kérdez: „Quo nomine vis vocari? Hogy akarod magad nevezni?”, amire a választott pápa-névvel felel. Az elfogadás után a szavazólapokat elégetik, úgy, hogy a Szent Péter térről látni lehessen a klasszikus fehér füst felszállását. A konklávé befejezése után az új pápa a „Könnyek szobájába”, a Sixtus-kápolna sekrestyéjébe vonul vissza, mely a kápolna oltárfalának baloldalán van. Itt először is felveszi a három méretben elkészített fehér pápai reverenda neki megfelelő formáját, amelyben megjelenik az Áldások loggiáján, miközben a Szent Péter téren a már korábba felszállt fehér füst láttán, nagy számban összegyülekeznek a hívek.
 
Az új pápáért mondott ima és a bíborosoknak az új pápa előtt tett tiszteletadása után elhangzik a Te Deum hálaadó ének, amely egyúttal a konklávé végét is jelzi. Ezután következik a választás bejelentése, a „Habemus papam, Van pápánk” felkiáltással, mire a pápa a körmeneti kereszt után megjelenik, majd rövid köszöntő beszéd után ünnepélyes Urbi et Orbi áldást ad.
 
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán