|
|
|
Jó hírünk! |
 |
"Megismertük az isteni szeretetet és másokat is erre akarunk vezetni”
A Pécsi Egyházmegye hagyománya szerint minden évben augusztus 23-án, az egyházmegye alapításának évfordulóján köszöntik a pappá szentelésük valamely kiemelkedő jubileumát ünneplő lelkipásztorokat. 2025-ben öt egyházmegyés papnak adta át a pápai áldást tartalmazó vatikáni dokumentumot Felföldi László pécsi megyéspüspök a papság jelenlétében a pécsi székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén.
A liturgián koncelebráltak a jubiláns lelkipásztorok, valamint Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár. Az ünnepi szentmise szónoka az ezüstmisés dr. Hegedüs János bírósági helynök, esperes, dombóvári plébános volt.
Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntőjében úgy fogalmazott, hálaadásra gyűltek ezen a sokszoros ünnepen, melyben a Pécsi Egyházmegyét és annak ügyeit évtizedeken át hordozó papokat ünneplik.
Hiszem, hogy ők hálát adnak Istennek, mi pedig hálát adunk értük, hogy elfogadták Isten hívó szavát és hogy ebben az egyházmegyében szolgálatot teljesítenek – hangsúlyozta Felföldi László püspök.
A főpásztor név szerint köszöntötte és méltatta a jubiláns lelkipásztorokat, akik között vannak, akik idős koruk ellenére aktív papi szolgálatot végeznek. Az idei évben ünnepli
-Mecséri István nyugalmazott plébános pappá szentelésének 60. évfordulóját
-Bagi Sándor tb. esperes, plébános pappá szentelésének 55. évfordulóját
-Egri József plébános pappá szentelésének 50. évfordulóját
-Dr. Hegedüs János bírósági helynök, esperes, plébános pappá szentelésének 25. évfordulóját
-Nagy Norbert pappá szentelésének 25. évfordulóját.
Dr. Hegedüs János a szentmise ezüstmisés szónoka szentbeszédében kiemelte, egyházmegyénk Szent István király általi alapításának 1016. évfordulója mélyebbre és korábbra vezet bennünket. Az ünnep valójában az alapítóra, Jézus Krisztusra mutat, hiszen az Üdvözítő rakta le az Egyház, benne a Pécsi Egyházmegye alapjait is.
A szónok a beszéde folytatásában elmondta, Jézus Krisztus megváltó küldetését az Egyházra bízta, mely ennek a küldetésnek a folytatója a földi világban, mely az evangélium hirdetése végett létezik.
A világ és benne az ember, Isten teremtő alkotásának következménye, melyben az ember különleges helyet foglal. Az embert Isten szeretetből teremtette és a vele való szeretetkapcsolatra hívta meg. Ez adja meg és hordozza emberi életünk mélyebb értelmét és vágyaink beteljesedését, de egyben a végső célt is jelenti mindannyiunk számára.
Nem az a kérdés, hogy sokan vagy kevesen nyerik el az örök üdvösséget, figyelmeztetett Hegedüs János, hanem az, hogy mindenki a saját életében az isteni kegyelemmel együttműködve a saját egyházi közösségében mindent megtegyen azért, hogy eljuthasson a teljességre, az üdvösség örömére.
Az emberi történelemben mindenki lehetőséget kap arra, hogy a krisztusi istenképet felismerje, megismerje és életre váltsa, a hozzá való hasonlóságot pedig megélje keresztény életében. Ez az egyén és az Egyház küldetése és élete is, mely abban mutatkozik meg, mennyire törekszünk a Krisztussal való hasonlatosságra, mely kihívás, adottság, feladat és lehetőség minden ember számára.
Mi megismertük Isten szeretetét, hiszünk benne és így akarunk haladni személyes életünkben, az egyházmegye, a közösségeink életében a hit, a remény és a szeretet földi zarándokútján, hogy Isten egyetemes üdvözítő akarata beteljesüljön és tanúságtételünkkel másokat is elvezessünk ide – zárta szentbeszédét Dr. Hegedüs János ezüstmisés lelkipásztor.
A szentmise az idén jubileumi évfordulót ünneplő lelkipásztorok főpásztori köszöntésével zárult, melyben Felföldi László püspök a Jóisten gazdag, éltető és megerősítő áldását kérte lelkipásztori szolgálatukra.
Atyánk, aki a mennyekben vagy,
a hit, amelyet fiadban, Jézus Krisztusban,
a mi testvérünkben adtál nekünk,
és a szeretet lángja,
amely kiáradt szívünkbe a Szentlélek által,
ébressze föl bennünk országod eljövetelének
áldott reményét!
Kegyelmed alakítson át minket
az evangélium magvainak tevékeny földműveseivé,
hogy az emberiség és az egész világmindenség
bizakodóan várja az új eget és az új földet,
amikor a gonosz hatalmai már legyőzettek
és örökre felragyog a Te dicsőséged!
A jubileumi Szentév kegyelme
élessze fel újra bennünk, a Reménység Zarándokaiban,
a mennyei javak utáni vágyakozást,
és árassza el az egész világot
Megváltónk örömével és békéjével!
Örökké áldott Isten,
tiéd legyen a dicsőség és a dicséret mindörökké!
Ámen.
Ferenc pápa
A Veszprémi Főegyházmegye tájékoztatója szerint már 11 ezren regisztráltak a szombati boldoggá avatási szertartásra, melynek keretében Erdő Péter bíboros XIV. Leó pápa képviseletében a boldogok közé emeli Bódi Mária Magdolnát. Aki még eddig nem regisztrált, megteheti a https://boldoggaavatas.hu/ oldalon szeptember 4-én, csütörtökön éjfélig.
Az egyházmegye az ünnepre imakilenceddel készül, melyet augusztus 28. és szeptember 5. között imádkoznak. Kérjük a kilenced bevezető imájának szavaival mi is az ő közbenjárását.
Urunk, Jézus Krisztus!
Te vagy út, az igazság, és az élet.
Te az emmauszi úton a tanítványok mellé szegődtél, hogy megerősítsd hitüket, hogy újra lángra gyújtsd szívükben a szeretetet tüzét, s hogy a pesszimizmus és csüggedtség helyébe újra az evangélium öröme léphessen be életükbe.
Urunk, Jézus, Te életünk útjain velünk vagy mindig, de kísérőket is adsz mellénk, hogy segítsék lépteinket. A szeretet ösvényét most együtt járjuk Bódi Mária Magdolnával, a munkáslánnyal. Széles az út, ami a romlásba visz, de Magdi a keskeny úton járt, ami az életre vezet. Megvalljuk, hogy gyakran letértünk a szűk ösvényről, és a széles úton haladtunk.
Maradjatok meg a szeretet útján! -figyelmeztet Szent Pál apostol.
Urunk, Jézus, Szentlelked vezessen minket az imádságban! Add, hogy e kilenced elvégzése növelje Beléd vetett hitünket, erősítse reményünket, és tökéletesítse irántad való szeretetünket!
Te mondtad: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” Add, hogy életünk útját a Te fényed ragyogja be! Legyen ez az út -Bódi Mária Magdolna lábnyomain lépdelve- a szeretet útja!
Assisiben leleplezték a szeptember 7-én szentté avatandó Carlo Acutis új bronzszobrát, amely erőteljes üzenet arról, hogy a Katolikus Egyház fiatal, lendületes és tanítása mélyen aktuális ma is. Az alkotás Assisi egykori első székesegyháza, a Santa Maria Maggiore-templom közelében kapott helyet, itt mondott le jelképesen Szent Ferenc minden földi javairól és a világi hívságokról.
A 3,3 méter magas szobor, Timothy Schmalz kanadai művész alkotása az assisi Santa Maria Maggiore-templom renunciáció (lemondás) kápolnája előtt áll, ahol a 15 éves millenniál szentet eltemették.
A Szent Carlo a keresztnél című alkotás a keresztre feszített Krisztus mellett térdeplő Boldog Acutist ábrázolja, aki kezében laptopot tart, amelyen egy kehely és egy paténa látható – a tinédzser technológia iránti szeretetére és az eucharisztikus csodák online katalógusára utalva.
Timothy Schmalz szerint a mű összeköti Krisztus keresztjét, Boldog Acutist és a modern technológiát. Ez a három lényeges elem – mondta – ennek a modern szentnek a történetét ünnepli.
A lemondás kápolnája az assisi Santa Maria Maggiore-templomban található. Annak az eseménynek állít emléket, amikor Szent Ferenc nyilvánosan lemondott földi javairól és világi vagyonáról apja és Guido helyi püspök előtt, ami életének egyik sorsfordító pillanata volt. Az épület mind vallási, mind történelmi események jelentős helyszíne Assisiben, és 2017 óta itt nyugszik a nemrég boldoggá avatott, hamarosan szentté avatandó Carlo Acutis holtteste.
A kápolna azt a helyet jelöli, ahol Szent Ferenc levetkőzött, minden ruháját levetette, kifejezve, hogy teljesen lemondott apja vagyonáról, és elkötelezte magát a szegénységben és Isten szolgálatában eltöltött élet mellett: „Mostantól kezdve kétségtelenül kijelenthetem: neki adtam minden kincsemet.”
A helyszín Assisi történelmének része. Ősi kövek mesélnek a város múltjáról. Mára a kápolna egyik legfontosabb eleme Boldog Carlo Acutis sírja, akinek története és hite sok látogatót megmozgat.
Ferenc pápa szavai szerint a kápolna „lehetőség a lelki utazásra”. A lemondás szentélye az evangéliumi örömről, az egyszerűségről és a szolidaritásról való elmélkedés helye. Arra bátorítja a látogatókat, hogy mondjanak le az önzésről, nyissák meg szívüket mások felé.
XIV. Leó pápa június 13-án, pénteken jóváhagyta kilenc boldog kanonizálását és kijelölte a szenttéavatási szertartások időpontját.
A konzisztóriumon a Szentatya bejelentette, hogy Boldog Pier Giorgio Frassatit és Boldog Carlo Acutist szeptember 7-én együtt avatják szentté.
Mindkét szentté avatást nagy várakozás övezi a hívek részéről; az egyik fiatal boldog, Pier Giorgio Frassati a 20. század elején élt, a másik, Carlo Acutis az első 21. századi szent lesz.
Ferenc pápa maga jelentette be mindkettejük szentté avatását a 2024. november 20-i általános kihallgatáson, amit hatalmas tapsvihar követett a Szent Péter téren.
A 2020. október 10-én Assisiben boldoggá avatott Carlo Acutis szenttéavatási szertartását idén április 27-re, húsvét második vasárnapjára tervezték, a tizenévesek jubileuma idejére; Frassati kanonizálását pedig augusztus 3-ra, a római fiatalok egyhetes jubileumának csúcspontjára. Az első szertartás elhalasztását már Ferenc pápa halálának napján, április 21-én bejelentette a Vatikán, és általános volt a feltételezés, hogy Frassati szentté avatása is későbbre kerül.
A szentté avatások körüli kétségeket ma eloszlatta Leó pápa bejelentése, aki úgy döntött, a szentek közé emeli a két fiatalembert, akik különböző korban és eltérő életet éltek, ám egyesíti őket Krisztus iránti szeretetük és az a képességük, hogy ezt a szeretetet megosszák másokkal, mindazokkal, akiknek megérintik az életét valamilyen módon.
A pénteki konzisztórium alkalmával született döntés további boldogok kanonizálásáról, amire október 19-én kerül sor. Köztük van Malojan Boldog Ignác (Ignatius Shoukrallah Maloyan) örmény katolikus érsek, aki vértanúhalált szenvedett 1915-ben az örmény genocídium idején, illetve Peter To Rot világi hitoktató, vértanú, akit 1945-ben gyilkoltak meg, amiért a japán hatóságok tiltása ellenére folytatta apostoli tevékenységét – Boldog Peter To Rot lesz Pápua Új-Guinea első szentje.
Három szerzetesnővért is szentté avatnak idén októberben: Vincenza Maria Polonit, a Veronai Irgalmasnővérek alapítóját; a venezuelai Maria del Monte Carmelo Rendilest, a Jézus Szolgálói Kongregáció alapítóját; valamint Maria Troncattit, a Mária, Keresztények Segítsége Leányai rend tagját.
Ezenkívül még két világi hívő kerül a szentek sorába: Bartolo Longo, a pompeji Mária-kegyhely alapítója és José Gregorio Hernández Cisneros venezuelai orvos, a szegények gyógyítója.
|
|
Nagyhét – Harminc kérdés és válasz segít a készületben
1. Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet és a húsvétot?
A nagyhéten a liturgikus színek – mint minden a sekrestyében és a templomi raktárakban – megmozdulnak, és legalább három kerül elő: a bűnbánati lila szín hétfőtől szerdáig, a vörös a szenvedés vasárnapján (virágvasárnap) és nagypénteken, a fehér nagycsütörtök miséin és a feltámadást ünneplő húsvéti miséken.
2. Miért nagyhétnek hívjuk a húsvétot megelőző, virágvasárnappal kezdődő hetet? Honnan ered a magyar elnevezése?
Már a 4. században nagynak nevezték ezt a hetet görögül és latinul, innen ered a ma használt magyar neve is, régen azonban helyenként hívták sanyarúhétnek és vizeshétnek is (a böjtölésről).
3. Pontosan meddig tart a nagyhét, és mikor kezdődik a húsvét?
A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombat délutánig tart. Nagyszombat estéje már húsvét előestéje.
4. Melyik napon lehetett az utolsó vacsora, szerdán vagy csütörtökön? Melyik szertartással emlékezünk meg róla?
Erről megoszlik a biblikus szakemberek véleménye. A keresztény liturgia a 4. századtól dokumentáltan nagycsütörtök este, az utolsó vacsora szentmiséjével emlékezik meg erről, valamint az Egyház alapításáról.
5. Lehet-e tudni, hogy elfogatása után Jézus mennyi ideig volt fogságban?
Ezekről a napokról szinte óránkénti beosztásban tudósítanak az evangéliumok szenvedéstörténetei, passiói. Így lehet tudni Jézus útját, amely a nagypéntekre virradó éjjeli elfogatásától a délutáni kereszthaláláig tartott.
6. Nagycsütörtökön miért viszik el az Oltáriszentséget a templomból, és hová kerül?
Az utolsó vacsora miséjében már drámai elemek is vannak: eltűnnek a harangok és a hangszeres énekkíséret, az evangélium után lábmosást végzünk: tizenkét ember lábát mossa meg a pap. A dramatizálás folytatódik, az Oltáriszentségben az apostolokkal együtt „kikísérjük Jézust a városból”, ki a templom szentélyéből, és külső őrzési helyre helyezzük. Jézusnak a városon kívül, számkivetve kellett szenvednie és meghalnia, amint a városon kívül kellett megszületnie is.
7. Csak csütörtök este kell virrasztani, vagy pénteken is?
A latin liturgiában a virrasztás nagycsütörtök este történik, a szertartás végén, vagy az este folyamán még ott maradunk Jézussal az Olajfák hegyén, vagyis az Eucharisztia ideiglenes őrzési helyén, és az elhagyatottságon és az Atyának való igent mondáson elmélkedünk, például a búcsúbeszéd szavaival.
8. Miért csak püspök mutathat be krizmaszentelési misét nagycsütörtökön reggel?
A krizmaszentelési mise az egész egyházmegye ünnepe, amelyen a megyéspüspök maga köré gyűjti a papságát, és mielőtt a hívekkel a plébániákon megünnepelnék a szent három napot (nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét vasárnapja), együtt emlékeznek meg az Egyház születéséről. Az Egyház adja a szentségeket, és ezen a misén „készíti el” a püspök több szentség anyagául vagy segítő jeléül a három szent olajat, köztük a krizmát.
9. Mi a krizma, és mit jelképez?
A krizma növényi olaj (olíva- vagy rózsaolaj) és balzsam keveréke. A Szentlélek kenete, ahogyan az illat bejár mindent, úgy jut el a Szentlélek is mindenhová.
10. Van-e esti szentmise nagycsütörtökön?
Igen, az utolsó vacsora miséje.
11. Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjén nők lábát is meg lehet mosni. Hogyan lehetséges ez? – hiszen az apostolok férfiak voltak.
Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment a börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásával. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek).
12. Az Egyház húsvéti szentgyónásra (is) buzdít. Évente legalább hányszor kell gyónni?
Évente egyszer, de a rendszeresség itt is meghálálja magát.
13. A húsvéti szentgyónást lehetőleg a nagyhéten kell végezni, vagy érvényes a jóval korábbi gyónás is?
Ilyen előírás, tanács nincs: nem nagyon érnek ilyenkor már rá a papok.
14. Van-e szentmise nagypénteken?
Nincs, a nagypénteki szertartást szokták régebben „csonkamisének” hívni, mert van igeliturgiája, szentáldozása, de nincs benne eucharisztikus imádság, a kereszt felmutatása van e napon az úrfelmutatás helyett.
15. Nagyszombaton van szentmise? Mi az aznapi szertartás neve?
Ezen a napon egyáltalán nincs mise. Az Egyház hivatalos imádsága, a zsolozsma sok helyen ünnepélyesen hangzik fel. A szertartás a misekönyv szerint is a szentsír látogatása: megrendült elmélkedés Jézus Krisztus halála fölött.
16. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része?
Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah: ’átvonulás, átmenet’). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos éjszaka!
17. Krisztus feltámadása hogy jön ki „harmadnapra”? Ha pénteken feszítették őt keresztre, tényleg vasárnap a harmadik nap? Nem hétfőn kellene megünnepelnünk Urunk feltámadását?
A harmadik nap péntekhez képest a vasárnap.
18. De ha vasárnap, miért szombaton kezdődik a feltámadási szertartás?
A vasárnap a keleti és időnként a liturgikus időszámítás szerint is már az este beálltával megkezdődik, így lehet már ünnepelni a húsvétot szombat este, sötétedés után.
19. Miért beszélünk az ünnepek – így a húsvét – vigíliájáról?
A vigília virrasztást jelent: este nem lezárjuk a napot vacsorával, esti imával és alvással, hanem az érkező ünnepet kezdjük imádságban várni. Ez a vigília azonban nem az ünnep előző estén való „letudását” jelenti, hanem a megkezdését.
20. Nagyszombaton mikor kezdődhet legkorábban a húsvéti vigília? Hogyan lehetséges, hogy sok helyütt már világosban elkezdik a tűzszentelés szertartását, holott előesti szertartásnak kellene lennie?
Az Egyház előírása világos: csak a sötétség beállta után lehet elkezdeni, és még vasárnap hajnalban, a világosság érkezése előtt be kell fejeződnie. Sajnos Magyarországon pont az ötvenes évekre esett a húsvét éjszakájának világegyházi rehabilitációja, amikor itthon nem volt szabad este gyülekezni. A ’90-es évektől lassan álltunk át az esti időre, de sokféle speciális lelkipásztori szükséghelyzet (amely nálunk az alapeset sokszor) ezt felülírhatja helyenként. Például az aznap két-három szertartást tartó pap az elsőt általában délután vezeti.
21. Ki énekelheti a húsvéti öröméneket, az Exultetet?
Pap, diakónus, vagy aki el tudja énekelni ezt a nem könnyű, közel negyedórás szólóéneket.
22. Miért olyan nagy a húsvéti gyertya jelentősége?
A feltámadást nehezebb dramatizálni, mint a passiót. A gyertya a világosság győzelmét hirdeti a sötét fölött, a feltámadásét a halál fölött. Krisztus jelképe, aki győztesként tért vissza a halál országából.
23. Hány szentírási részt ír elő az Egyház – olvasmányt, szentleckét, evangéliumot – a feltámadási szertartásra? Ezekből hány és melyik kötelező? Hogy lehet, hogy nem minden templomban olvassák fel mindegyiket?
A vigília: virrasztás. A virrasztás során imádkozva, Istenre figyelve töltjük el az időt. Ezért van hét ószövetségi olvasmány a virrasztásra, majd egy szentlecke és egy evangélium az ünnepi misére. Az első hétből mind, vagy legalább három kötelező. Itt a kérdés a virrasztás: mennyire akar, tud az adott közösség időt szánni erre az éjszakából.
24. Mikor kell tartani a feltámadási körmenetet? Nem feltétlenül a feltámadási szertartás végén/után?
Nem, a körmenet teljesen tetszőleges, nem része a liturgiának: paraliturgia. Hazánkban azonban fontos volt, majd még fontosabb lett a szocializmus alatt: hitvalló megmozdulás. Vannak helyek, ahol a húsvét vasárnapi nagymise kapcsán van körmenet.
25. Honnan ered a legnagyobb keresztény ünnep magyar elnevezése: húsvét? Van-e köze a húsvét szónak a húshoz?
Igen, mi a szent negyvennapot a legérzékenyebb pontjáról nagyböjtnek hívjuk, a feltámadás ünnepét pedig fontos hasi örömünkről húsvétnak, a hús újbóli magunkhoz vételének nevezzük.
26. Miért tartozik még egy nap, húsvéthétfő is az ünnephez? Mi a különlegessége e napnak?
Húsvétnak – amint karácsonynak is – nyolcada van: nyolc napig megáll az idő, és csak allelujázunk örömünkben. Ennek első napja ma is munkaszünet, a hétfő, de mindegyik nap érdemes misére mennünk.
27. Húsvéthétfőn is kötelező szentmisére menni?
Nem, ez már csak ünnepi rangú nap. De érdemes megélni, hogy még nincs vége, folytatódik a húsvét.
28. Szabad-e a hívőnek is tojásokat festenie; tojást, csokinyulat ajándékoznia; locsolkodnia?
Igen, ezek szép szokások, érdemes ápolni, illetve szeretettel megtölteni őket.
29. Hogy jön a tojás a képbe? Hát a nyúl?
Miért, nem a nyúl tojja a tojást? :-) Komolyra fordítva a szót, a húsvét az északi féltekén a tavasszal esik egybe, és ezért sokféle termékenységi szokás is kapcsolódik hozzá. Egyesek szerint ezért kerül az életet jelképező tojás és a szaporaságáról ismert nyúl a húsvét polgári díszletébe.
30. Miért locsolkodunk húsvétkor?
A húsvéti locsolásnak is van termékenységi olvasata: a friss hideg víz életre serkenti a természetet és a lányokat, de figyelmeztet a húsvét éjjelén kapott új életre is, amelyet a keresztség vizében kaptak a katekumenek, de minden résztvevőt is meghintettek vele.
A kérdéssort Gátas Judit állította össze.
forrás: www.magyarkurir.hu
|
|
|
|
Egyebek