|
|
|
Jó hírünk! |
 |
Atyánk, aki a mennyekben vagy,
a hit, amelyet fiadban, Jézus Krisztusban,
a mi testvérünkben adtál nekünk,
és a szeretet lángja,
amely kiáradt szívünkbe a Szentlélek által,
ébressze föl bennünk országod eljövetelének
áldott reményét!
Kegyelmed alakítson át minket
az evangélium magvainak tevékeny földműveseivé,
hogy az emberiség és az egész világmindenség
bizakodóan várja az új eget és az új földet,
amikor a gonosz hatalmai már legyőzettek
és örökre felragyog a Te dicsőséged!
A jubileumi Szentév kegyelme
élessze fel újra bennünk, a Reménység Zarándokaiban,
a mennyei javak utáni vágyakozást,
és árassza el az egész világot
Megváltónk örömével és békéjével!
Örökké áldott Isten,
tiéd legyen a dicsőség és a dicséret mindörökké!
Ámen.
Ferenc pápa
XIV. Leó pápa június 13-án, pénteken jóváhagyta kilenc boldog kanonizálását és kijelölte a szenttéavatási szertartások időpontját.
A konzisztóriumon a Szentatya bejelentette, hogy Boldog Pier Giorgio Frassatit és Boldog Carlo Acutist szeptember 7-én együtt avatják szentté.
Mindkét szentté avatást nagy várakozás övezi a hívek részéről; az egyik fiatal boldog, Pier Giorgio Frassati a 20. század elején élt, a másik, Carlo Acutis az első 21. századi szent lesz.
Ferenc pápa maga jelentette be mindkettejük szentté avatását a 2024. november 20-i általános kihallgatáson, amit hatalmas tapsvihar követett a Szent Péter téren.
A 2020. október 10-én Assisiben boldoggá avatott Carlo Acutis szenttéavatási szertartását idén április 27-re, húsvét második vasárnapjára tervezték, a tizenévesek jubileuma idejére; Frassati kanonizálását pedig augusztus 3-ra, a római fiatalok egyhetes jubileumának csúcspontjára. Az első szertartás elhalasztását már Ferenc pápa halálának napján, április 21-én bejelentette a Vatikán, és általános volt a feltételezés, hogy Frassati szentté avatása is későbbre kerül.
A szentté avatások körüli kétségeket ma eloszlatta Leó pápa bejelentése, aki úgy döntött, a szentek közé emeli a két fiatalembert, akik különböző korban és eltérő életet éltek, ám egyesíti őket Krisztus iránti szeretetük és az a képességük, hogy ezt a szeretetet megosszák másokkal, mindazokkal, akiknek megérintik az életét valamilyen módon.
A pénteki konzisztórium alkalmával született döntés további boldogok kanonizálásáról, amire október 19-én kerül sor. Köztük van Malojan Boldog Ignác (Ignatius Shoukrallah Maloyan) örmény katolikus érsek, aki vértanúhalált szenvedett 1915-ben az örmény genocídium idején, illetve Peter To Rot világi hitoktató, vértanú, akit 1945-ben gyilkoltak meg, amiért a japán hatóságok tiltása ellenére folytatta apostoli tevékenységét – Boldog Peter To Rot lesz Pápua Új-Guinea első szentje.
Három szerzetesnővért is szentté avatnak idén októberben: Vincenza Maria Polonit, a Veronai Irgalmasnővérek alapítóját; a venezuelai Maria del Monte Carmelo Rendilest, a Jézus Szolgálói Kongregáció alapítóját; valamint Maria Troncattit, a Mária, Keresztények Segítsége Leányai rend tagját.
Ezenkívül még két világi hívő kerül a szentek sorába: Bartolo Longo, a pompeji Mária-kegyhely alapítója és José Gregorio Hernández Cisneros venezuelai orvos, a szegények gyógyítója.
M.Frisina: Anima Christi (Loyolai Szt Ignác fohásza, Krisztus lelke szentelj meg engem..., az eredetinek egyszólamú változata).
Wollent Anna és Pálmai Árpád előadásában. Pünkösd vasárnapi szentmise keretében, Gyergyószentmiklóson.
MEGNÉZEM
A Veszprémi Főegyházmegye történelmének egyik legáldottabb eseményére készül: 2025. szeptember 6-án boldoggá avatják Bódi Mária Magdolnát, a hitvalló vértanút, akinek életpéldája ma is útmutató minden Krisztus-követő számára.
György érsek atya Magdi halálának ( 1945. március 23.) 80. évfordulóján meghirdette a Bódi Mária Magdolna 80 tematikus évet.
S ma ismét a 80-as szám szólít meg minket, hiszen már csak 80 nap választ el bennünket az ünneptől, és egyre erősebben dobog a vágy: továbbra is készüljünk együtt, közösen, imádságban és akár énekkel is.
Mire gondolunk pontosan ez utóbbival?
A lelki készületünk egyik ajándéka a Bódi Mária Magdolna tiszteletére írt himnusz, melynek dallama az ismert „Ó dicsőséges Asszonyság…” kezdetű himnusz (Ho 191.). A szöveg egyszerre idézi fel Magdolna földi életének küzdelmes, de teljes szépségét és az örök hazába vezető, a vértanúsággal megpecsételt útját. Szentmisében, a boldoggá avatáskor elsőként megszólaló himnusz méltó módon dicséri az ifjú szűz hitét, tisztaságát, egyszerűségét, reményét, bátorságát.
A remény jubileumi évében még jobb kimondani, hogy Magdi életének minden mozzanata az Eucharisztia, az önzetlen szeretet és az Istenre figyelő szolgálat gyümölcse.
A közös készület, a közös ima, és a közös éneklés jegyében szeretettel szólítunk meg minden hívőt, plébániai közösséget, kórust, éneklő családot, baráti közösséget, hittancsoportot, hogy a következő hetekben tanulják meg és énekeljék el a himnuszt, rögzítsék a felvételt, és küldjék el hozzánk – ezzel is tanúságot téve arról, hogy élő kapcsolatban vagyunk Magdolna Krisztus szeretetével és a boldoggá avatás örömével. A beérkező felvételeket egy kórussá ötvözve jelenítjük majd meg a felkészülés utolsó heteiben.
Magyarországon régi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. Mivel ezekben a napokban kezdődnek az aratási munkák, és a katolikus magyarság minden munkáját a Szűzanya oltalma alatt végezte, ezért Sarlós Boldogasszonynak nevezték el az ünnepet.
Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.
E mai ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.
Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot.
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben,
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik.
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.
Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.
Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.” (Lk 1,46–55)
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Az egész Egyházra VI. Urbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki. IX. Pius az ünnepet május 31-re helyezte, a világegyház ma is ezen a napon üli meg.
Magyarországon a 15. századtól vált Sarlós Boldogasszony tiszteltté, majd a barokk időkben teljesedett ki.
Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalma. Hazánk északi vidékein az ünnepen fölvirágoztak egy széket, és a ház elé állították, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie.
Az ünnep jellegzetes magyar neve – Sarlós Boldogasszony – nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – hanem az aratás kezdetére utal. Sarlós Boldogasszony napján az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, és másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.
Az aratás a parasztember életében és munkájában a legnagyobb események egyike volt, amelyre még a gépesített munkatechnika korszakában is bizonyos áhítattal és komolysággal készült. Az élet, vagyis a mindennapi kenyér Isten ajándéka. A Miatyánkban is ezért könyörögnek a hívek.
Mindenható örök Isten, a te sugallatodra indult útnak a Boldogságos Szűz Mária, hogy szent Fiadat méhében hordozva Erzsébetet meglátogassa. Add, hogy a Szentlélek indításait hűségesen kövessük, és Máriával együtt mindig magasztaljunk téged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Fotó: Domenico Ghirlandaio: Mária és Erzsébet találkozása (1486–90)
|
|
Nagyhét – Harminc kérdés és válasz segít a készületben
1. Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet és a húsvétot?
A nagyhéten a liturgikus színek – mint minden a sekrestyében és a templomi raktárakban – megmozdulnak, és legalább három kerül elő: a bűnbánati lila szín hétfőtől szerdáig, a vörös a szenvedés vasárnapján (virágvasárnap) és nagypénteken, a fehér nagycsütörtök miséin és a feltámadást ünneplő húsvéti miséken.
2. Miért nagyhétnek hívjuk a húsvétot megelőző, virágvasárnappal kezdődő hetet? Honnan ered a magyar elnevezése?
Már a 4. században nagynak nevezték ezt a hetet görögül és latinul, innen ered a ma használt magyar neve is, régen azonban helyenként hívták sanyarúhétnek és vizeshétnek is (a böjtölésről).
3. Pontosan meddig tart a nagyhét, és mikor kezdődik a húsvét?
A nagyhét virágvasárnaptól nagyszombat délutánig tart. Nagyszombat estéje már húsvét előestéje.
4. Melyik napon lehetett az utolsó vacsora, szerdán vagy csütörtökön? Melyik szertartással emlékezünk meg róla?
Erről megoszlik a biblikus szakemberek véleménye. A keresztény liturgia a 4. századtól dokumentáltan nagycsütörtök este, az utolsó vacsora szentmiséjével emlékezik meg erről, valamint az Egyház alapításáról.
5. Lehet-e tudni, hogy elfogatása után Jézus mennyi ideig volt fogságban?
Ezekről a napokról szinte óránkénti beosztásban tudósítanak az evangéliumok szenvedéstörténetei, passiói. Így lehet tudni Jézus útját, amely a nagypéntekre virradó éjjeli elfogatásától a délutáni kereszthaláláig tartott.
6. Nagycsütörtökön miért viszik el az Oltáriszentséget a templomból, és hová kerül?
Az utolsó vacsora miséjében már drámai elemek is vannak: eltűnnek a harangok és a hangszeres énekkíséret, az evangélium után lábmosást végzünk: tizenkét ember lábát mossa meg a pap. A dramatizálás folytatódik, az Oltáriszentségben az apostolokkal együtt „kikísérjük Jézust a városból”, ki a templom szentélyéből, és külső őrzési helyre helyezzük. Jézusnak a városon kívül, számkivetve kellett szenvednie és meghalnia, amint a városon kívül kellett megszületnie is.
7. Csak csütörtök este kell virrasztani, vagy pénteken is?
A latin liturgiában a virrasztás nagycsütörtök este történik, a szertartás végén, vagy az este folyamán még ott maradunk Jézussal az Olajfák hegyén, vagyis az Eucharisztia ideiglenes őrzési helyén, és az elhagyatottságon és az Atyának való igent mondáson elmélkedünk, például a búcsúbeszéd szavaival.
8. Miért csak püspök mutathat be krizmaszentelési misét nagycsütörtökön reggel?
A krizmaszentelési mise az egész egyházmegye ünnepe, amelyen a megyéspüspök maga köré gyűjti a papságát, és mielőtt a hívekkel a plébániákon megünnepelnék a szent három napot (nagycsütörtök, nagypéntek és húsvét vasárnapja), együtt emlékeznek meg az Egyház születéséről. Az Egyház adja a szentségeket, és ezen a misén „készíti el” a püspök több szentség anyagául vagy segítő jeléül a három szent olajat, köztük a krizmát.
9. Mi a krizma, és mit jelképez?
A krizma növényi olaj (olíva- vagy rózsaolaj) és balzsam keveréke. A Szentlélek kenete, ahogyan az illat bejár mindent, úgy jut el a Szentlélek is mindenhová.
10. Van-e esti szentmise nagycsütörtökön?
Igen, az utolsó vacsora miséje.
11. Ferenc pápa rendelkezése alapján nagycsütörtökön, az utolsó vacsora miséjén nők lábát is meg lehet mosni. Hogyan lehetséges ez? – hiszen az apostolok férfiak voltak.
Ferenc pápa már szolgálata kezdetén kilépett néhány merev keretből: nem kitüntetésként mosta meg bíborosok lábát, hanem elment a börtönbe, és mindenféle ember lábát megmosta. 2016-ban minden papnak lehetőséget adott, hogy a közösség változatosságát és egységét megjelenítse a tizenkét ember kiválasztásával. Jézus tettét ezzel nem pontosan utánozzuk, hanem követjük őt. Ebben a követésben a Szentatya nem tartotta kizárólagosnak, hogy csak férfiak lábát lehessen megmosni. Egyébként az eucharisztiában is bizonyos elemeket megőrzünk, másokat nem (például a ruha, a testtartás, a kenyér formája, a bor fajtája mind mellékesek lettek).
12. Az Egyház húsvéti szentgyónásra (is) buzdít. Évente legalább hányszor kell gyónni?
Évente egyszer, de a rendszeresség itt is meghálálja magát.
13. A húsvéti szentgyónást lehetőleg a nagyhéten kell végezni, vagy érvényes a jóval korábbi gyónás is?
Ilyen előírás, tanács nincs: nem nagyon érnek ilyenkor már rá a papok.
14. Van-e szentmise nagypénteken?
Nincs, a nagypénteki szertartást szokták régebben „csonkamisének” hívni, mert van igeliturgiája, szentáldozása, de nincs benne eucharisztikus imádság, a kereszt felmutatása van e napon az úrfelmutatás helyett.
15. Nagyszombaton van szentmise? Mi az aznapi szertartás neve?
Ezen a napon egyáltalán nincs mise. Az Egyház hivatalos imádsága, a zsolozsma sok helyen ünnepélyesen hangzik fel. A szertartás a misekönyv szerint is a szentsír látogatása: megrendült elmélkedés Jézus Krisztus halála fölött.
16. Nagyszombaton ünnepeljük Jézus feltámadását? Húsvét vigíliája a nagyböjt része?
Húsvét vigíliája az átmenet ünnepe (pészah: ’átvonulás, átmenet’). Nagyböjtben kezdjük, és húsvétba érkezünk. Csodálatos éjszaka!
17. Krisztus feltámadása hogy jön ki „harmadnapra”? Ha pénteken feszítették őt keresztre, tényleg vasárnap a harmadik nap? Nem hétfőn kellene megünnepelnünk Urunk feltámadását?
A harmadik nap péntekhez képest a vasárnap.
18. De ha vasárnap, miért szombaton kezdődik a feltámadási szertartás?
A vasárnap a keleti és időnként a liturgikus időszámítás szerint is már az este beálltával megkezdődik, így lehet már ünnepelni a húsvétot szombat este, sötétedés után.
19. Miért beszélünk az ünnepek – így a húsvét – vigíliájáról?
A vigília virrasztást jelent: este nem lezárjuk a napot vacsorával, esti imával és alvással, hanem az érkező ünnepet kezdjük imádságban várni. Ez a vigília azonban nem az ünnep előző estén való „letudását” jelenti, hanem a megkezdését.
20. Nagyszombaton mikor kezdődhet legkorábban a húsvéti vigília? Hogyan lehetséges, hogy sok helyütt már világosban elkezdik a tűzszentelés szertartását, holott előesti szertartásnak kellene lennie?
Az Egyház előírása világos: csak a sötétség beállta után lehet elkezdeni, és még vasárnap hajnalban, a világosság érkezése előtt be kell fejeződnie. Sajnos Magyarországon pont az ötvenes évekre esett a húsvét éjszakájának világegyházi rehabilitációja, amikor itthon nem volt szabad este gyülekezni. A ’90-es évektől lassan álltunk át az esti időre, de sokféle speciális lelkipásztori szükséghelyzet (amely nálunk az alapeset sokszor) ezt felülírhatja helyenként. Például az aznap két-három szertartást tartó pap az elsőt általában délután vezeti.
21. Ki énekelheti a húsvéti öröméneket, az Exultetet?
Pap, diakónus, vagy aki el tudja énekelni ezt a nem könnyű, közel negyedórás szólóéneket.
22. Miért olyan nagy a húsvéti gyertya jelentősége?
A feltámadást nehezebb dramatizálni, mint a passiót. A gyertya a világosság győzelmét hirdeti a sötét fölött, a feltámadásét a halál fölött. Krisztus jelképe, aki győztesként tért vissza a halál országából.
23. Hány szentírási részt ír elő az Egyház – olvasmányt, szentleckét, evangéliumot – a feltámadási szertartásra? Ezekből hány és melyik kötelező? Hogy lehet, hogy nem minden templomban olvassák fel mindegyiket?
A vigília: virrasztás. A virrasztás során imádkozva, Istenre figyelve töltjük el az időt. Ezért van hét ószövetségi olvasmány a virrasztásra, majd egy szentlecke és egy evangélium az ünnepi misére. Az első hétből mind, vagy legalább három kötelező. Itt a kérdés a virrasztás: mennyire akar, tud az adott közösség időt szánni erre az éjszakából.
24. Mikor kell tartani a feltámadási körmenetet? Nem feltétlenül a feltámadási szertartás végén/után?
Nem, a körmenet teljesen tetszőleges, nem része a liturgiának: paraliturgia. Hazánkban azonban fontos volt, majd még fontosabb lett a szocializmus alatt: hitvalló megmozdulás. Vannak helyek, ahol a húsvét vasárnapi nagymise kapcsán van körmenet.
25. Honnan ered a legnagyobb keresztény ünnep magyar elnevezése: húsvét? Van-e köze a húsvét szónak a húshoz?
Igen, mi a szent negyvennapot a legérzékenyebb pontjáról nagyböjtnek hívjuk, a feltámadás ünnepét pedig fontos hasi örömünkről húsvétnak, a hús újbóli magunkhoz vételének nevezzük.
26. Miért tartozik még egy nap, húsvéthétfő is az ünnephez? Mi a különlegessége e napnak?
Húsvétnak – amint karácsonynak is – nyolcada van: nyolc napig megáll az idő, és csak allelujázunk örömünkben. Ennek első napja ma is munkaszünet, a hétfő, de mindegyik nap érdemes misére mennünk.
27. Húsvéthétfőn is kötelező szentmisére menni?
Nem, ez már csak ünnepi rangú nap. De érdemes megélni, hogy még nincs vége, folytatódik a húsvét.
28. Szabad-e a hívőnek is tojásokat festenie; tojást, csokinyulat ajándékoznia; locsolkodnia?
Igen, ezek szép szokások, érdemes ápolni, illetve szeretettel megtölteni őket.
29. Hogy jön a tojás a képbe? Hát a nyúl?
Miért, nem a nyúl tojja a tojást? :-) Komolyra fordítva a szót, a húsvét az északi féltekén a tavasszal esik egybe, és ezért sokféle termékenységi szokás is kapcsolódik hozzá. Egyesek szerint ezért kerül az életet jelképező tojás és a szaporaságáról ismert nyúl a húsvét polgári díszletébe.
30. Miért locsolkodunk húsvétkor?
A húsvéti locsolásnak is van termékenységi olvasata: a friss hideg víz életre serkenti a természetet és a lányokat, de figyelmeztet a húsvét éjjelén kapott új életre is, amelyet a keresztség vizében kaptak a katekumenek, de minden résztvevőt is meghintettek vele.
A kérdéssort Gátas Judit állította össze.
forrás: www.magyarkurir.hu
|
|
|
|
Egyebek