"Kedves emberek társaságát. Sok derűt, jó kedvet. Csodás tájakat, dómokat. Olaszországról sok érdekes és hasznos információt."

„Megkaptam amit vártam: egészen közel lenni Máriához, Jézushoz, a Szentlélekhez, elhunyt szeretteinkhez. Köszönhető mindez a Jóistennek és Csaba testvérnek, Katinak, Eszternek. Hálával telt szívvel megyek haza. Köszönöm!"

„Nagyobb tudást, ismeretet kaptam az I. világháborúról. Megható és lélekemelő volt. A zarándoklat szellemisége, a főhajtás a hősök előtt mindig ünnepélyes volt. Nagyon tetszett.”

"Kedves Budai László és mindenki, aki részt vett az idei, a sorozatban a 11. zarándoklat előkészítésében és lebonyolításában! A Szentlélek késztetésére láttam neki, hogy köszönetet írjak. Én először voltam de telt lélekkel tértem haza, s azért nagy elismerés. köszönet mindenkinek. Gyermekként és papként is a Csíksomlyói Szűzanya palástja alatt tudtam, immár 33 éve Istent szolgálni, de itt olyannal találkoztam, amit itthon nem igen lát a pap. Vagyis az Istennek teljesen elkötelezett hívő keresztényeket. Milyen élő tanúságtétel ez az Isten szeretetének. Tehát ez a cél, ide kell eljutni. Köszönöm, hogy ezt megmutattátok nekem, áldjon meg érte titeket az Úr. Köszönet azért a felügyeletért, amit a zarándokoknak és a papságnak is messzemenően biztosítottatok. Ezért is nagy köszönet és hála. Azt kérem az Úrtól, hogy adja meg nektek a jól végzett munka örömét.. Ezzel pedig adjon midig megújuló testi, szellemi, lelki erőt, hogy tudjatok Benne élni minden nap, s idővel készítsétek a következő zarándoklatot a lengyelek híres Mária kegyhelyére. Hálás szeretettel, s imádságos lelkülettel."

"Békét, erősebb és mélyebb hitet, kapcsolatot Istennel, Jézussal és Szűz Máriával."

"Hitet, barátokat, összetartozást."

"Kegyelmet, merendítő pillanatot, csodát."

„Életem első búcsúja és valószínűleg az egyik legjobb. Hatalmas élmény volt az ünnepi szentmise és a vonatút is. Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy Böjte Csaba atyánál lehet gyónni, így amint ezt megemlítették, már szaladtam is a bátyámmal és a nővéremmel, hogy letegyünk egy nagy terhet, ami nyomasztotta a lelkünket. A vonatút alatt a gyönyörű Erdély tája elkápráztatóan szép volt….”