Világörökség része, amelyet 1990-ben a VIII. város faláiig bővítettek. Ez a terület magában foglalja Róma legismertebb nevezetességeit, mint a Colosseum, a Forum Romanum, a Pantheon és a Piazza Navona. Itt található a pápai Róma vallási és középületei is (pl. a falakon kívüli Szent Pál-bazilika). A történelmi központ az ókori Róma, a reneszánsz és a barokk építészet remekműveinek otthona, amelyek együtt tükrözik a város több ezeréves kulturális és vallási örökségét. A helyszín kiemelkedő jelentőségű a művészetek, a vallás és a történelem szempontjából. Évente milliók látogatnak el ide, hogy megismerkedjenek Róma gazdag múltjával.

Mostar óvárosának Öreg híd területe UNESCO világörökségi helyszín lett 2005-ben, mivel ez a városrész kiemelkedő építészeti és kulturális jelentőséggel bír. Az Öreg híd (Stari Most) a 16. században épült oszmán kori híd, mely az évek során a város szimbólumává vált. Az építkezés során alkalmazott műszaki megoldások és a híd formája az oszmán építészet remekműve. A híd és az azt körülvevő óvárosi terület egyedülálló példája a keresztezett kultúráknak, mivel az iszlám és keresztény elemek egyesülnek a városban. A híd 1993-ban, a boszniai háború alatt súlyosan megsérült, de az újjáépítése után a világörökség részévé vált, mivel a Mostar óvárosa nemcsak építészeti jelentőségű, hanem fontos kulturális és történelmi örökséget is képvisel.

Isztambul ma Törökország kulturális és gazdasági életének központja. A város őse i. e. 667-ben jött létre. A terület i. e. 64-ben római uralom alá került. A települést Nagy Konstantin császár hat évig tartó munkálatokkal átépítette, majd 330-ban az ország fővárosává tette. A birodalom 395-ös kettéválása után a Keletrómai Birodalom központja lett. A kereszténység elterjedésével patriarchátusi székhely, majd az 1054-es egyházszakadással az ortodox egyház központja volt, és az is maradt egészen 1453-ig. A különböző vallások, kultúrák, közösségek és építészeti alkotások jelenléte teszi a várost igazán különlegessé. A világörökség részét képező terület legfontosabb emlékei: Nagy Konstantin császár hippodromja, a Hagia Szophia, az Ahmed szultán-mecset (kék mecset), a Topkapı palota, a Szulejmán-mecset, a Hagia Irene templom, a Yerebatan Szeráj ciszternája, a Chora templom, a Valens-vízvezeték, a Pantokrator monostor és a városfalak. Az UNESCO Világörökségi listájára 1985 került.

Prága történelmi központja 1992 óta az UNESCO világörökség része, mivel a város gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, amely különböző történelmi korszakokat ölel fel. A központban található a híres Prágai Vár, a Károly híd és a Régi Városháza, amelyek mind a cseh történelem és kultúra fontos szimbólumai. Az épületek és a városrészek harmonikus együttese jól tükrözi Prága fejlődését, mint a középkori, reneszánsz és barokk művészetek központját.

A Pécsi ókeresztény nekropolisz (más néven Pécsi ókeresztény sírkamrák) UNESCO világörökség része 2000 óta, mivel kiemelkedő vallási, művészeti és történelmi jelentőséggel bír. A 4. és 5. századi sírkamrák a korai keresztény közösségek temetkezési helyei voltak. A Pécsi nekropolisz különlegessége, hogy a sírkamrák az egyiptomi, római és keresztény művészet elemeit ötvözik, és a temetkezési helyek gazdag falfestészetei és mozaikjai fontos vallási és művészeti értékeket őriznek. Ezen kívül a nekropolisz a keresztény kultúra és vallás fejlődésének szempontjából is fontos, mivel az ókeresztény temetkezési helyek egyik legismertebb és legjobb állapotban megőrzött példáját képviseli.