Húsvéti tojások A tojások a termékenység és az új élet szimbólumaként a világ számos részén váltak a húsvét eszenciájává. Az ókori pogány tavaszi ünnepségekhez is kapcsolódtak, a keresztények számára pedig Jézus újjászületését, a kemény héj Krisztus sírját jelképezi. Korábban a keresztények a böjt során nem ettek tojást, csak kifestve vagy dekorálva használták - a ma már népszerű csokoládétojások viszonylag új hagyomány. A húsvéti nyuszi A húsvéti nyúl a 17. század végén jelent meg Németországban. A legenda szerint eredetileg egy nyúllá átváltozó madár volt, aki így járt túl a vadászok eszén. Tojást azonban csak húsvétkor volt szabad raknia. A húsvéti nyuszi az Amerikába bevándorolt németek nyomán vált népszerűvé, aki tojást és finomságokat hoz a gyerekeknek. Lengyelország: locsolkodás és az ételek megáldása Lengyelországban is szokás a hétfői locsolkodás - jéghideg vízzel, így kívánva egymásnak jó egészséget. Mindenki érintett, így nem ritka, hogy az utcán szembejövő ismeretlenek "segítségével" válunk csuromvizessé. A másik hagyomány az ilyenkor jellemző ételek megáldása a templomban: a piros tojás a feltámadást, a kolbász a bőség és termékenység iránti vágyat szimbolizálja. Franciaország: egy hadseregnyi omlett A franciaországi Haux falu főterén 4500 tojásból főznek omlettet 1000 főnek. A hagyomány szerint Napóleon és serege itt állt meg pihenőre, a hadvezérnek pedig annyira ízlett a felszolgált omlett, hogy az egész sereg részére is leadott egy rendelést másnapra. Németország: máglyaégetés A németek különleges, kézzel készült húsvéti tojásokkal ajándékozzák meg a barátaikat, vagy a fára akasztják azokat. Nagyszombat estéjén máglyákat raknak, amit praktikusan gyakran a kiszáradt karácsonyfákkal gyújtanak meg. Svédország és Finnország: boszorkányok Az 1800-as évek óta a finn és svéd gyerekek boszorkánynak öltözve, házról házra járva mondanak verseket és köszöntőket, édességért cserébe (hasonlóan az angolszász országokban a Halloweenhez). Sok helyen a gyerekek egy fűzfaágért cserébe kapják a csokit. Norvégia: síelés a hegyekben A fjordok országában sokan utaznak a hegyekbe húsvétra: a legtöbbeknek van "húsvéti hegye" ahol az ünnepet szokta tölteni. Bár sokfelé már javában olvad a hó, ha még maradt egy kevés, irány a "påskefjellet", ahol síeléssel, csokival és naranccsal telik a húsvét. Dánia: kitalálósdi Egy hagyományos dán húsvét heringből, lazacból és smørrebrødből (dekoratív dán szendvicsek) álló ebédből áll, hozzá pedig valamilyen töményet és húsvéti sört isznak. A gyerekek anonim levelet írnak a felnőtteknek, főleg a nagyszülőknek. Ha a felnőttek nem találják ki, ki írta a levelet, tojást kell adni a feladónak. Bulgária: szerencsés tojások A húsvét előtti tojásfestés Bulgáriában is élő hagyomány. Az egyik szép piros tojást mindig elteszik a következő évre - ha a tavalyi megfehéredett, az jó szerencsét jelent. Vasárnap kezdődik a tojáscsata: egymásnak koccantják a tojásokat, és akié utoljára marad épen, repedés nélkül, szerencsés lesz a következő évben.

Szeretettel ajánljuk! Nagyböjti lelkigyakorlat Lelkivezetőinkkel! Időpont: 2025. március 28-30. Helyszín: Budatétény, Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház Kezdés: 2025. március 28., pénteken 18.00 órakor Befejezés: 2025. március 30., vasárnap ebéd után A lelkigyakorlat vezetői: Gergely atya és Lourdu atya Jelentkezés: irodaszentarnold@gmail.com +36204067730 Határidő: 2025. március 24. Részvételi díj: 34.000 Ft

A testvérkegyhelyi megállapodásról szóló okiratot Felföldi László pécsi megyéspüspök, Timár Asztrik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, valamint Keresztes Andor, a máriagyűdi kegyhely esperes plébánosa írta alá egyházi elöljárók és világi meghívottak jelenlétében február 23-án Máriagyűdön, a Sarlós Boldogasszony-bazilikában celebrált szentmisén. Keresztes Andor plébános köszöntőjében – utalva a magyar–román határon január 1-én megszűnt határellenőrzésre – úgy fogalmazott, hogy örömünnep az aláírás ceremóniája, mert szó szerint átléptük a határainkat. De a határátlépés valódisága jellemzi a két kegyhely együtt gondolkodását is, mely a vezetőik gazdag baráti kapcsolatának köszönhetően jött létre. A máriagyűdi plébános kifejezte reményét, hogy a megállapodás nemcsak a földön köttetett, hanem az égben is, hiszen a Szűzanya kegyhelyein szolgálva mindketten missziós feladatot teljesítenek a világban. A liturgia homíliájának első részében Felföldi László úgy fogalmazott, hogy azért zarándokolunk el egy kegyhelyre, azért megyünk vasárnap szentmisére vagy éppen azért ülünk le a családunk körében az ünnepi asztalhoz, mert éhezünk és szomjazunk, mert szükségünk van a testvéri találkozásra, mely, mint egy falusi kút, friss vizet és éltető gondolatot ad. Majd így folytatta: „Isten ma is azt akarja, hogy találkozzunk, testvérként tekintsünk egymásra, mert szomjazik a lelkünk és a találkozástól felfrissül a szívünk és gyógyul a szeretetünk. Annyi öröme és gazdagsága van ennek a találkozásnak, amennyivel nagyobb szeretettel és örömmel terítjük meg otthon az ünnepi asztalt” – figyelmeztetett a főpásztor. A napi evangéliumos szakaszra (LK 6,27-38) utalva kiemelte, Jézus arra hívja fel a figyelmet, ne engedjük, hogy az ellenség belőlünk is ellenséget csináljon, mert az ellenség önmagának is ellensége és a saját környezetét is ellenséggé teszi. Ugyanis, ha valakinek a szívében gyűlölet van, az átformálja a gondolkodását és megakadályozza az igazi szép szeretetben. „Aki az ellenséged, az ugyanúgy a testvéred, csak a gonosz elragadta a szívét” – tette hozzá a püspök, majd hozzátette, hogy ezt az üzenetet kell átadni a mai világnak, ahol az élet félelmének és az emberi méltóság zavarodottságának kegyetlen háborúja dúl, amikor ellenségek születnek hitvesekből és testvérekből. „Ti vagytok a föld sója” – idézte a főpásztor Jézust (vö. Mt 5,13-16), majd így folytatta: ezért tudnunk kell bocsánatot kérni és tudnunk kell megbocsátani, mert ezt jelenti a béke világossága, amit a keresztényeknek kell ebbe a világba vinni. Reménykedjünk, hogy ezzel a remény évében családjainkat, kisebb nagyobb egyházközségeinket a szeretet közösségévé, örömévé és békéjévé tudjuk tenni – fogalmazott szentbeszéde zárásában a Pécsi Egyházmegye főpásztora. A folytatásban a csíksomlyói kegytemplom és az Erdélyi Ferences Rendtartomány képviseletében Timár Asztrik OFM piros betűs ünnepnek nevezte a napot mindkét kegyhely történetében. A csíksomlyói kegytemplom igazgatója beszédében kiemelte, hogy Csíksomlyó jelentős zarándokhely, melynek Segítő Szűz kegyszobrát fél évezrede őrzik a ferencesek, és ahol 2024-ben Felföldi László pécsi püspök volt a pünkösdi búcsú szónoka. A szónok azt is hangsúlyozta, hogy a két kegyhely testvéri kapcsolata már évekkel korábban elkezdődött, mert „egy égi édesanyánk van, csak a két kegyhelyen másképp öltöztetik” – utalt arra a kapcsolatra, mely mindkét kegyhelyen a Szűzanyára mutat, és amelyből táplálkozik rendíthetetlen hitük és a hétköznapok megélt csodái. A kegyhelyekre lelki terhekkel érkezőknek lehetőségük van az elmélyülésre és elindulni a lelki tisztulás irányába, lehetőségük van a Szűzanyához járulni, megszólítani őt. „Mindaz, aki bekapcsolódik szeretetközösségünk egyesítő imáiba, részesévé válhat annak a csodának, mely által megtapasztalhatja a Szentlélek munkálkodását, megtapasztalhatja a Jóisten kegyelmét és a Szűzanya anyai szeretetét” – zárta szentbeszédét Timár Asztrik OFM. A szentbeszédek zárásában Keresztes Andor kiemelte, a máriagyűdi kegyhely felkínálja azt a forrást, mely égi édesanyánkhoz vezet, akinél és ahol mindenki otthonra talál. A plébános rámutatott, Máriagyűd nem nemzeti kegyhely, ugyanakkor - hangsúlyozta -nemzetiségi kegyhely, ami azt jelenti, hogy a svábok, székelyek, horvátok, felvidékiek ide hazajönnek, ahol nem kisajátítani, hanem befogadva biztosítják a forrást az érkezőknek. A testvérség lényege, hogy bár nem vagyunk minden nap együtt, de érezzük, hogy együvé tartozunk, hiszen ott folytatjuk, ahol legutóbb befejeztük. A testvérségben az a csodás, hogy van közös eredőnk, a hitünk, a közös reményünk: a Szűzanyánk és a személyes kapcsolatunk, melyet a Jóisten megáldott. A szertartás a megállapodás ünnepélyes aláírásával és az irat szövegének felolvasásával folytatódott. A megállapodás annak érdekében köttetett, hogy a kegyhelyek szolgálatuk által közös zarándokprogramjaik révén tanúságot tegyenek a kegyhelyeket felkereső híveknek Krisztusról és a helyes Mária-tiszteletről. A jövőben együttműködnek olyan programok kidolgozásában, melyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa és a világ számos pontjáról minél többen zarándokoljanak Csíksomlyóra és Máriagyűdre. A dokumentum szerint a kegyhelyek együttműködnek továbbá a keresztény értékek megőrzése és minél részletesebb bemutatása érdekében; Szent István örökségének és Mária tiszteletének ápolása, a kegyhelyek Szűz Anyának történő felajánlása érdekében. Rendszeresen imádkoznak és szentmiséket mutatnak be egymásért, találkozókat, tapasztalatcseréket, közös ünnepeket és zarándoklatokat szerveznek. A szentmise, melyen a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége is képviseltette magát, a legszentebb áldozat bemutatásával folytatódott, majd szeretetvendégséggel zárták az ünnepi alkalmat. A szentmisét a máriagyűdi kegyhely élőben közvetítette, mely megtekinthető a kegyhely közösségi platformján.

Ferenc pápa karácsony éjjel, a főpásztorok az egyházmegyékben Szent Család vasárnapján nyitották meg a jubileumi, 2025-ös szentévet. Az alábbiakban az egyes itthoni (latin és görög rítusú), valamint külhoni egyházmegyék által megküldött információk alapján lett összegyűjtve, hogy hol nyerhető el a teljes búcsú. A búcsú elnyerésének helye minden székesegyház és társszékesegyház és minden kisebb bazilika (basilica minor), illetve azok a helyek, amelyeket az ordinárius kijelöl. (Ferenc pápa rendelkezésének megfelelően a szentévi teljes búcsú elnyerésének feltételei az alábbiak: megfelelő ideig szentségimádás és elmélkedés, melyet Miatyánkkal és hitvallással fejeznek be, továbbá valamilyen imádság vagy fohász a Szűzanyához (Spes non confundit 24).) Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen, Szent Anna-székesegyház Nyíregyháza, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház Egri Főegyházmegye Eger, Szent János apostol és evangelista-főszékesegyház Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Esztergom, Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház Budapest, Szent István-bazilika Budapest-Máriaremete, Kisboldogasszony-bazilika Budapest, Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom Budapest, Alcantarai Szent Péter-templom (budapest-belvárosi ferences templom) Péliföldszentkereszt, Szent Kereszt-templom Győri Egyházmegye Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Kalocsa, Nagyboldogasszony-főszékesegyház Kaposvári Egyházmegye Kaposvár, Nagyboldogasszony-székesegyház Andocs, Nagyboldogasszony-bazilika Nagykanizsa, Jézus Szíve-templom Siófok, Sarlós Boldogasszony-templom, Nagyatád, Szent Kereszt Felmagasztalása templom Homokkomárom, Kisboldogasszony-templom Pannonhalmi Területi Ordinariátus Pannonhalma, Szent Márton-bazilika Pécsi Egyházmegye Pécs, Szent Péter és Szent Pál-székesegyház Báta, Szent Vér-bazilika Máriagyűd, Sarlós Boldogasszony-bazilika Máriakéménd, Nagyboldogasszony-kegytemplom Szeged-Csanádi Egyházmegye Szeged, Fogadalmi templom (Szegedi dóm) Székesfehérvári Egyházmegye Székesfehérvár, Szent István király-székesegyház Bodajk, Segítő Szűz Mária-bazilika Vértessomló, Sarlós Boldogasszony-templom Ercsi, Nagyboldogasszony-templom Alsószentiván, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom Makkosmária, Angyalok királynéja templom Szombathelyi Egyházmegye Szombathely, Sarlós Boldogasszony-székesegyház Szombathely, Szent Márton-templom Zalaegerszeg, Szent Mária Magdolna-templom Vasvár, Szent Kereszt templom Szentgotthárd, Jó Pásztor-kápolna Körmend, Szent Erzsébet-templom a szombathelyi és a zalaegerszegi kórház- és börtönkápolna jubileumi zarándokhelyek: Celldömölk és Pusztacsatár Váci Egyházmegye Vác, Nagyboldogasszony-székesegyház Márianosztra, Magyarok Nagyasszonya-bazilika Máriabesnyő, Nagyboldogasszony-bazilika Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, Nagyboldogasszony-bazilika Veszprémi Főegyházmegye Veszprém, Szent Mihály-főszékesegyház Balatonfüred, Krisztus Király-templom Búcsúszentlászló, Szent László-templom Keszthely, Kis Szent Teréz-bazilika Zirc, Ciszterci Apátság – Nagyboldogasszony-bazilika Hajdúdorogi Főegyházmegye Debrecen, Istenszülő Oltalma-főszékesegyház Hajdúdorog, Istenszülő templomba vezetése székesegyház Miskolci Egyházmegye Miskolc, Nagyboldogasszony-székesegyház Sajópálfala, Szentlélek leszállása templom Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyháza, Szent Miklós-székesegyház Máriapócs, Szent Mihály főangyal-templom (Máriapócsi Nemzeti Kegyhely) Gyulafehérvári Főegyházmegye Gyulafehérvár, Szent Mihály-székesegyház Csíksomlyó, kegytemplom Kolozsvár, Szent Mihály-templom Marosvásárhely, Keresztelő Szent János-templom Brassó, Szent Kereszt felmagasztalása templom Munkácsi Egyházmegye Munkács, Szent Márton-székesegyház Beregszász, Szent Kereszt Felmagasztalása-templom Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Nagyvárad, Nagyboldogasszony-székesegyház Nagybecskereki Egyházmegye Nagybecskerek, Nepomuki Szent János-székesegyház Pozsonyi Főegyházmegye Pozsony, Szent Márton-székesegyház, egykori koronázódóm Pozsony, A Magasztos és Életadó Szent Kereszt Felmagasztalása-székesegyház (görögkatolikus) Pozsony, Szent Sebestyén-székesegyház (tábori püspökség) Sasvár, Hétfájdalmú Szűzanya-bazilika Máriavölgy, Szűz Mária Születése-bazilika Bacsfa-Szentantal, Páduai Szent Antal-kegytemplom Senkőc (Šenkvice), Szent Anna-templom Szabadkai Egyházmegye Szabadka, Avilai Szent Teréz-székesegyház Szabadka, Könnyező Szűzanya-templom Doroszló, Mária Keresztények Segítsége-templom Az egyházmegye nagyböjti bűnbánati napján Temerinben, március 29-én Zombor, Karmelita-templomban, június 23-án és 24-én (Isten szolgája, Stantić Tamás Gellért atya napján) Bácsi, Ferences-templomban június 13-án (Páduai Szent Antal ünnepén) és augusztus 2-án (Angyalos Boldogasszony – Porciunkula ünnepén) Temerin, Lourdes-i Boldogasszony-templomban, május 26-án Az ágyhoz kötött vagy a különböző idősek otthonában élő betegek számára az őket meglátogató pap a szentgyónás és szentáldozás, valamint a Szentatya szándékára elvégzett ima után teljes búcsút nyújthat. Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Szatmárnémeti, Urunk Mennybemenetele-székesegyház Nagykároly, Kalazanci Szent József-templom Nagybánya, Szentháromság-templom Máramarossziget Borromeo Szent Károly-templom Temesvári Római Katolikus Egyházmegye Temesvár, Szent György-székesegyház Kuzmányi István/Magyar Kurír

Cajetan Arzberger 1883-ban fejlesztette ki a gyomorlikőrt. Azóta a szigorúan őrzött recepttitkot nemzedékről nemzedékre adják tovább. Három különböző elixír készül 33 gyógynövényből, mint az árnika, édeskömény, galangal vagy citrusgyökér. A likőr a zarándoklatban megfáradt, sokszor a célhoz, a mariazelli Dómhoz betegen, kimerülten érkező vándoroknak segített a regenerációban. Az otthoni parasztgazdaságban a növények jótékony hatásáról szerzett tapasztalatait felhasználva harminchárom gyógynövényt használt, és hamarosan kiderült - és híre ment -, hogy az ital nemcsak kellemes ízű, hanem sokféle panaszt enyhít is. Gyomorfájás, idegkimerültség, a szervezetben itt-ott előforduló gyulladások ellen éppúgy hatásos, mint ahogy segít felülkerekedni a fáradtságon, erősíti, helyrehozza a legyengült szervezetet. Akit a likőrök híre becsábít az áruházba, az nehezen tud ellenállni a többi terméknek, ezernyi apróbb nagyobb ajándéktárgyak, lakásdíszek és a vallási élethez kapcsolódó kegytárgyak kaphatók itt. És persze magát a likőrt is több formában árusítják: népszerűek a velük töltött pralinék, annál is inkább, mert a csokoládé és a kesernyés ital kombinációja nem akármilyen íz élményt nyújt. Az eredeti Mariazell gyomorlikőr jótékony hatása mindig is volt az oka annak, hogy a receptet soha nem változtatták meg.