A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtök estig, a szentmise megkezdéséig tart. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk ALLELUJÁT. (Egyházi év szabályai 27,28) Két főünnepet tartunk meg ebben az időszakban: március 19-ét (Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese) és március 25-ét (Urunk születésének hírüladása - Gyümölcsoltó Boldogasszony). Nagyböjt alatt ezt a két főünnepet és Nagyböjt 4. vasárnapját kivéve az oltárt sem díszíti virág, a hangszerek is csak az énekek kíséretére vannak engedélyezve. Már a níceai zsinat 325-ben általános gyakorlatként említi a Húsvét előtti 40 napos böjtöt. A negyvenes szám emlékeztet a negyven éves pusztai vándorlásra, Mózes negyvennapos Sínai-hegyi tartózkodására, Jézus negyvennapos böjtjére. A vasárnapokat leszámítva a Szent Negyvennapot (a Nagyböjtöt) Hamvazószerdán kezdték. A nagyböjt idején a hívek sokféle liturgikus szellemmel eltöltött ájtatosságot végeznek (pl. zsolozsma, keresztúti ájtatosság, nagyböjti lelkigyakorlat, húsvéti gyónás, önmegtagadások, a szolgáló szeretet cselekedetei), ezek segítségével könnyebben hangolódnak a húsvéti misztériumok átélésére. Mivel a régi böjti gyakorlat a Nagyböjt idején teljes hústilalmat írt elő a híveknek, ezért a Hamvazószerda előtti keddet a népnyelv Húshagyókedd-nek, a Feltámadás ünnepét pedig Húsvét-nak (= húsnak ismételt vétele) nevezte el. Ma a szigorú böjt csak Hamvazószerdán és Nagypénteken kötelező. Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!." A hamu az elmúlás természetes jelképe.

A testvérkegyhelyi megállapodásról szóló okiratot Felföldi László pécsi megyéspüspök, Timár Asztrik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, valamint Keresztes Andor, a máriagyűdi kegyhely esperes plébánosa írta alá egyházi elöljárók és világi meghívottak jelenlétében február 23-án Máriagyűdön, a Sarlós Boldogasszony-bazilikában celebrált szentmisén. Keresztes Andor plébános köszöntőjében – utalva a magyar–román határon január 1-én megszűnt határellenőrzésre – úgy fogalmazott, hogy örömünnep az aláírás ceremóniája, mert szó szerint átléptük a határainkat. De a határátlépés valódisága jellemzi a két kegyhely együtt gondolkodását is, mely a vezetőik gazdag baráti kapcsolatának köszönhetően jött létre. A máriagyűdi plébános kifejezte reményét, hogy a megállapodás nemcsak a földön köttetett, hanem az égben is, hiszen a Szűzanya kegyhelyein szolgálva mindketten missziós feladatot teljesítenek a világban. A liturgia homíliájának első részében Felföldi László úgy fogalmazott, hogy azért zarándokolunk el egy kegyhelyre, azért megyünk vasárnap szentmisére vagy éppen azért ülünk le a családunk körében az ünnepi asztalhoz, mert éhezünk és szomjazunk, mert szükségünk van a testvéri találkozásra, mely, mint egy falusi kút, friss vizet és éltető gondolatot ad. Majd így folytatta: „Isten ma is azt akarja, hogy találkozzunk, testvérként tekintsünk egymásra, mert szomjazik a lelkünk és a találkozástól felfrissül a szívünk és gyógyul a szeretetünk. Annyi öröme és gazdagsága van ennek a találkozásnak, amennyivel nagyobb szeretettel és örömmel terítjük meg otthon az ünnepi asztalt” – figyelmeztetett a főpásztor. A napi evangéliumos szakaszra (LK 6,27-38) utalva kiemelte, Jézus arra hívja fel a figyelmet, ne engedjük, hogy az ellenség belőlünk is ellenséget csináljon, mert az ellenség önmagának is ellensége és a saját környezetét is ellenséggé teszi. Ugyanis, ha valakinek a szívében gyűlölet van, az átformálja a gondolkodását és megakadályozza az igazi szép szeretetben. „Aki az ellenséged, az ugyanúgy a testvéred, csak a gonosz elragadta a szívét” – tette hozzá a püspök, majd hozzátette, hogy ezt az üzenetet kell átadni a mai világnak, ahol az élet félelmének és az emberi méltóság zavarodottságának kegyetlen háborúja dúl, amikor ellenségek születnek hitvesekből és testvérekből. „Ti vagytok a föld sója” – idézte a főpásztor Jézust (vö. Mt 5,13-16), majd így folytatta: ezért tudnunk kell bocsánatot kérni és tudnunk kell megbocsátani, mert ezt jelenti a béke világossága, amit a keresztényeknek kell ebbe a világba vinni. Reménykedjünk, hogy ezzel a remény évében családjainkat, kisebb nagyobb egyházközségeinket a szeretet közösségévé, örömévé és békéjévé tudjuk tenni – fogalmazott szentbeszéde zárásában a Pécsi Egyházmegye főpásztora. A folytatásban a csíksomlyói kegytemplom és az Erdélyi Ferences Rendtartomány képviseletében Timár Asztrik OFM piros betűs ünnepnek nevezte a napot mindkét kegyhely történetében. A csíksomlyói kegytemplom igazgatója beszédében kiemelte, hogy Csíksomlyó jelentős zarándokhely, melynek Segítő Szűz kegyszobrát fél évezrede őrzik a ferencesek, és ahol 2024-ben Felföldi László pécsi püspök volt a pünkösdi búcsú szónoka. A szónok azt is hangsúlyozta, hogy a két kegyhely testvéri kapcsolata már évekkel korábban elkezdődött, mert „egy égi édesanyánk van, csak a két kegyhelyen másképp öltöztetik” – utalt arra a kapcsolatra, mely mindkét kegyhelyen a Szűzanyára mutat, és amelyből táplálkozik rendíthetetlen hitük és a hétköznapok megélt csodái. A kegyhelyekre lelki terhekkel érkezőknek lehetőségük van az elmélyülésre és elindulni a lelki tisztulás irányába, lehetőségük van a Szűzanyához járulni, megszólítani őt. „Mindaz, aki bekapcsolódik szeretetközösségünk egyesítő imáiba, részesévé válhat annak a csodának, mely által megtapasztalhatja a Szentlélek munkálkodását, megtapasztalhatja a Jóisten kegyelmét és a Szűzanya anyai szeretetét” – zárta szentbeszédét Timár Asztrik OFM. A szentbeszédek zárásában Keresztes Andor kiemelte, a máriagyűdi kegyhely felkínálja azt a forrást, mely égi édesanyánkhoz vezet, akinél és ahol mindenki otthonra talál. A plébános rámutatott, Máriagyűd nem nemzeti kegyhely, ugyanakkor - hangsúlyozta -nemzetiségi kegyhely, ami azt jelenti, hogy a svábok, székelyek, horvátok, felvidékiek ide hazajönnek, ahol nem kisajátítani, hanem befogadva biztosítják a forrást az érkezőknek. A testvérség lényege, hogy bár nem vagyunk minden nap együtt, de érezzük, hogy együvé tartozunk, hiszen ott folytatjuk, ahol legutóbb befejeztük. A testvérségben az a csodás, hogy van közös eredőnk, a hitünk, a közös reményünk: a Szűzanyánk és a személyes kapcsolatunk, melyet a Jóisten megáldott. A szertartás a megállapodás ünnepélyes aláírásával és az irat szövegének felolvasásával folytatódott. A megállapodás annak érdekében köttetett, hogy a kegyhelyek szolgálatuk által közös zarándokprogramjaik révén tanúságot tegyenek a kegyhelyeket felkereső híveknek Krisztusról és a helyes Mária-tiszteletről. A jövőben együttműködnek olyan programok kidolgozásában, melyek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa és a világ számos pontjáról minél többen zarándokoljanak Csíksomlyóra és Máriagyűdre. A dokumentum szerint a kegyhelyek együttműködnek továbbá a keresztény értékek megőrzése és minél részletesebb bemutatása érdekében; Szent István örökségének és Mária tiszteletének ápolása, a kegyhelyek Szűz Anyának történő felajánlása érdekében. Rendszeresen imádkoznak és szentmiséket mutatnak be egymásért, találkozókat, tapasztalatcseréket, közös ünnepeket és zarándoklatokat szerveznek. A szentmise, melyen a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége is képviseltette magát, a legszentebb áldozat bemutatásával folytatódott, majd szeretetvendégséggel zárták az ünnepi alkalmat. A szentmisét a máriagyűdi kegyhely élőben közvetítette, mely megtekinthető a kegyhely közösségi platformján.

Az Utazás Kiállítás alkalmával aki 2025. február 20-23. között az alábbi útjainkra foglal a honlapunkon keresztül, a részvételi díjból KEDVEZMÉNYBEN részesül! Medjugorje – Mostar – Szarajevó 2025. március 12-16. 20 éves koring 30% ifjúsági kedvezmény, felnőtteknek 10% kedvezmény Zarándoklat Máriacellbe 2025. május 9-11. 10% kedvezmény Zarándoklat Lourdesba, „a csodák és zarándokok városába” 2025. május 26-30. 10% kedvezmény Pünkösdi szentévi zarándoklat Rómába és a Vatikánba 2025. június 5-9. 10% kedvezmény FEKETE MADONNA ZARÁNDOKVONAT - 2025 - Czestochowa, Krakkó 2025. június 23-26. 20 éves koring 30% ifjúsági kedvezmény, felnőtteknek 10% kedvezmény

1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a szegény, tanulatlan, tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya. A „Hölgy”, aki a Massabielle-barlangban megjelent, hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt viselt, égszínkék öv volt derekán, lábát arany rózsa díszítette, és kezében rózsafüzért tartott. Összesen tizennyolc alkalommal jelent meg július 16-áig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Február 25-én fölszólította Bernadette-et, fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Március 2-án megbízta a kislányt, „mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben” a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték el Bernadette-et a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. Március 25-én a Hölgy lourdes-i dialektusban a nevét is elárulta: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” Franciaországban a jelenések híre gyorsan terjedt, egyre nagyobb tömegek látogattak Lourdes-ba – a Pireneusok között, a Pau patak partján fekvő városkába – és a jelenések helyén fakadt forráshoz, mely 120 ezer liter vizet ad naponta. A forrásnál kezdettől fogva tapasztaltak csodás gyógyulásokat. A jelenéseket egyházi és világi hatóságok vizsgálták. Azok természetfeletti jellegét 1862-ben a tarbes-i püspök (Lourdes a tarbes-i egyházmegye területén fekszik), majd 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte. 1862-ben templomot kezdtek építeni a forrás feletti sziklára, amely 1876-ra elkészült, s melynek IX. Piusz pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. A barlangban Bernadette útmutatásával elkészült a Szűzanya márványszobra. A forrás mellett fürdő épült. A Szűzanya lourdes-i megjelenését először a tarbes-i egyházmegyében ünnepelték, 1890-től. 1908-tól, a jelenések 50. évfordulójától kezdve X. Piusz pápa kiterjesztette az ünneplést az egész Egyházra. A jelenés helyén a sok csodálatos gyógyulás igazolta Mária Istentől kapott hatalmát. Lourdes világhírű zarándokhely lett, ahova milliók zarándokolnak el engesztelni és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkozni. A megmagyarázhatatlan gyógyulások száma sok ezer, ebből hetvenet ismer el az Egyház csodás gyógyulásnak. A lelki gyógyulások száma felmérhetetlen. Szent II. János Pál pápa 1992-ben kezdeményezte, hogy február 11., a Szűzanya első lourdes-i jelenésének napja legyen a betegek világnapja. A világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”. Ezen a napon egyre több templomban kiszolgáltatják a betegek szentségét. A pápa február 11-én hagyományosan üzenetet intéz a betegekhez.

"Különleges csemege az édes ízért" Maria Schutz híres a kolostori fánkjáról, mely a városban található templom házi specialitása. A fánkokat egy régi családi recept alapján sütik, közvetlenül a vendég szeme láttára, a kolostor fánkos konyhában (osztrák neve: Klosterkrapfen kuchl). Ezek az ízletes fánkok az édesszájú vendégek számára lehetnek kecsegtetőek, hiszen hagyományosan baraklekvárral töltik, de akár nugát- vagy vaníliakrémmel is fokozzák az ízvilágot. A Klosterkrapfen kuchl-n (kolostorfánk konyhán) kívül közeli éttermekben, illetve a fánkárusoknál lehetőségünk lehet óriás fánkot vásárolni.