|
|
|
Jó hírünk! |
 |
"Megismertük az isteni szeretetet és másokat is erre akarunk vezetni”
A Pécsi Egyházmegye hagyománya szerint minden évben augusztus 23-án, az egyházmegye alapításának évfordulóján köszöntik a pappá szentelésük valamely kiemelkedő jubileumát ünneplő lelkipásztorokat. 2025-ben öt egyházmegyés papnak adta át a pápai áldást tartalmazó vatikáni dokumentumot Felföldi László pécsi megyéspüspök a papság jelenlétében a pécsi székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén.
A liturgián koncelebráltak a jubiláns lelkipásztorok, valamint Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár. Az ünnepi szentmise szónoka az ezüstmisés dr. Hegedüs János bírósági helynök, esperes, dombóvári plébános volt.
Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntőjében úgy fogalmazott, hálaadásra gyűltek ezen a sokszoros ünnepen, melyben a Pécsi Egyházmegyét és annak ügyeit évtizedeken át hordozó papokat ünneplik.
Hiszem, hogy ők hálát adnak Istennek, mi pedig hálát adunk értük, hogy elfogadták Isten hívó szavát és hogy ebben az egyházmegyében szolgálatot teljesítenek – hangsúlyozta Felföldi László püspök.
A főpásztor név szerint köszöntötte és méltatta a jubiláns lelkipásztorokat, akik között vannak, akik idős koruk ellenére aktív papi szolgálatot végeznek. Az idei évben ünnepli
-Mecséri István nyugalmazott plébános pappá szentelésének 60. évfordulóját
-Bagi Sándor tb. esperes, plébános pappá szentelésének 55. évfordulóját
-Egri József plébános pappá szentelésének 50. évfordulóját
-Dr. Hegedüs János bírósági helynök, esperes, plébános pappá szentelésének 25. évfordulóját
-Nagy Norbert pappá szentelésének 25. évfordulóját.
Dr. Hegedüs János a szentmise ezüstmisés szónoka szentbeszédében kiemelte, egyházmegyénk Szent István király általi alapításának 1016. évfordulója mélyebbre és korábbra vezet bennünket. Az ünnep valójában az alapítóra, Jézus Krisztusra mutat, hiszen az Üdvözítő rakta le az Egyház, benne a Pécsi Egyházmegye alapjait is.
A szónok a beszéde folytatásában elmondta, Jézus Krisztus megváltó küldetését az Egyházra bízta, mely ennek a küldetésnek a folytatója a földi világban, mely az evangélium hirdetése végett létezik.
A világ és benne az ember, Isten teremtő alkotásának következménye, melyben az ember különleges helyet foglal. Az embert Isten szeretetből teremtette és a vele való szeretetkapcsolatra hívta meg. Ez adja meg és hordozza emberi életünk mélyebb értelmét és vágyaink beteljesedését, de egyben a végső célt is jelenti mindannyiunk számára.
Nem az a kérdés, hogy sokan vagy kevesen nyerik el az örök üdvösséget, figyelmeztetett Hegedüs János, hanem az, hogy mindenki a saját életében az isteni kegyelemmel együttműködve a saját egyházi közösségében mindent megtegyen azért, hogy eljuthasson a teljességre, az üdvösség örömére.
Az emberi történelemben mindenki lehetőséget kap arra, hogy a krisztusi istenképet felismerje, megismerje és életre váltsa, a hozzá való hasonlóságot pedig megélje keresztény életében. Ez az egyén és az Egyház küldetése és élete is, mely abban mutatkozik meg, mennyire törekszünk a Krisztussal való hasonlatosságra, mely kihívás, adottság, feladat és lehetőség minden ember számára.
Mi megismertük Isten szeretetét, hiszünk benne és így akarunk haladni személyes életünkben, az egyházmegye, a közösségeink életében a hit, a remény és a szeretet földi zarándokútján, hogy Isten egyetemes üdvözítő akarata beteljesüljön és tanúságtételünkkel másokat is elvezessünk ide – zárta szentbeszédét Dr. Hegedüs János ezüstmisés lelkipásztor.
A szentmise az idén jubileumi évfordulót ünneplő lelkipásztorok főpásztori köszöntésével zárult, melyben Felföldi László püspök a Jóisten gazdag, éltető és megerősítő áldását kérte lelkipásztori szolgálatukra.
Honlapunkon elérhetőek már a 2026-os év eleji zarándoklataink. MEGNÉZEM
Róma, Vatikán, Medjugorje, Mostar, Szarajevó, Fatima, Porto, Lourdes, francia Baszkföld, Olasz szentek, Prága, Törökország, Csíksomlyó, Czestochowa, Krakkó
Szeretettel várjuk a jelentkezésüket!
További útjaink folyamatos szervezés, feltöltés alatt!
„Mindenszentek ünnepe a keresztény az öröm és a remény ünnepe számunkra” – hangsúlyozta Kovács Csaba, Antal ferences szerzetes Csíksomlyón, az elsőszombati Mária-köszöntőn november 1-jén. Prédikációjában azt is kiemelte: a szentek példaképként kell előttünk álljanak, hiszen rámutatnak arra, hogyan és miként kell élnünk.
„Mindenszentek az öröm ünnepe számunkra, hogy már szeretteink közül reményünk és hitünk szerint sokan ott vannak Isten társaságában. A remény ünnepe, hogy majd mi is eljutunk a szentek társaságába, mi is velük együtt lehetünk. És az egyház tagjai kölcsönösen imádkoznak egymásért” – mondta az ünnep szónoka.
A szentmise előtti első imaórát a kosteleki hívek, míg a másodikat a csíksomlyói kegyhely munkaközösségének tagjai vezették. Utóbbiak mondták a fájdalmas olvasót és a szentmise után ők vitték a gyertyás körmenetben is a Szűzanya kegyszobrának másolatát is.
Az elsőszombati Mária-köszöntőt a Mária Rádió és a kegyhely YouTube-csatornája élőben közvetítette. A következő Mária-köszöntő december 6-án lesz.
Assisiben leleplezték a szeptember 7-én szentté avatandó Carlo Acutis új bronzszobrát, amely erőteljes üzenet arról, hogy a Katolikus Egyház fiatal, lendületes és tanítása mélyen aktuális ma is. Az alkotás Assisi egykori első székesegyháza, a Santa Maria Maggiore-templom közelében kapott helyet, itt mondott le jelképesen Szent Ferenc minden földi javairól és a világi hívságokról.
A 3,3 méter magas szobor, Timothy Schmalz kanadai művész alkotása az assisi Santa Maria Maggiore-templom renunciáció (lemondás) kápolnája előtt áll, ahol a 15 éves millenniál szentet eltemették.
A Szent Carlo a keresztnél című alkotás a keresztre feszített Krisztus mellett térdeplő Boldog Acutist ábrázolja, aki kezében laptopot tart, amelyen egy kehely és egy paténa látható – a tinédzser technológia iránti szeretetére és az eucharisztikus csodák online katalógusára utalva.
Timothy Schmalz szerint a mű összeköti Krisztus keresztjét, Boldog Acutist és a modern technológiát. Ez a három lényeges elem – mondta – ennek a modern szentnek a történetét ünnepli.
A lemondás kápolnája az assisi Santa Maria Maggiore-templomban található. Annak az eseménynek állít emléket, amikor Szent Ferenc nyilvánosan lemondott földi javairól és világi vagyonáról apja és Guido helyi püspök előtt, ami életének egyik sorsfordító pillanata volt. Az épület mind vallási, mind történelmi események jelentős helyszíne Assisiben, és 2017 óta itt nyugszik a nemrég boldoggá avatott, hamarosan szentté avatandó Carlo Acutis holtteste.
A kápolna azt a helyet jelöli, ahol Szent Ferenc levetkőzött, minden ruháját levetette, kifejezve, hogy teljesen lemondott apja vagyonáról, és elkötelezte magát a szegénységben és Isten szolgálatában eltöltött élet mellett: „Mostantól kezdve kétségtelenül kijelenthetem: neki adtam minden kincsemet.”
A helyszín Assisi történelmének része. Ősi kövek mesélnek a város múltjáról. Mára a kápolna egyik legfontosabb eleme Boldog Carlo Acutis sírja, akinek története és hite sok látogatót megmozgat.
Ferenc pápa szavai szerint a kápolna „lehetőség a lelki utazásra”. A lemondás szentélye az evangéliumi örömről, az egyszerűségről és a szolidaritásról való elmélkedés helye. Arra bátorítja a látogatókat, hogy mondjanak le az önzésről, nyissák meg szívüket mások felé.
„Isten, hazánkért térdelünk elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be!
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed!”
November 13-án a magyar szentek és boldogok emléknapját ünnepeljük. Ezen a napon emlékszünk azokra az ismeretlen vagy névtelen szentekre és boldogokra is, akik már a Mennyei Atya dicsőségében vannak, és ott járnak közbe közös hazánkért. Imádkoznak értünk, hogy mi is a szentség útján járjunk, és hazánk fennmaradjon, mint magyar és keresztény ország.
Kérjük a hathatós közbenjárásukat, imádkozzunk, hogy azok, akik előttünk távoztak el az élők sorából és már az örök hazában vannak, esedezzenek értünk és segítsenek minket mindennapi küzdelmeink során.
Imájukat nemcsak ma, hanem az év bármely napján kérhetjük. Tartson hát Ön is velünk, legyen a Fekete Madonna Zarándokvonat utasa, amelynek keretében lehetőséget biztosítunk arra, hogy a krakkói Magyar Szentek és Boldogok Kápolnában is fohászkodjon a szentéletű magyarokhoz. 2025. november 15-ig kedvező áron tud még jelentkezni! Bővebb információ .
Jeso Eszter
|
|
Húsvéti hagyományok a nagyvilágból
Húsvéti tojások
A tojások a termékenység és az új élet szimbólumaként a világ számos részén váltak a húsvét eszenciájává. Az ókori pogány tavaszi ünnepségekhez is kapcsolódtak, a keresztények számára pedig Jézus újjászületését, a kemény héj Krisztus sírját jelképezi. Korábban a keresztények a böjt során nem ettek tojást, csak kifestve vagy dekorálva használták a ma már népszerű csokoládétojások viszonylag új hagyomány.
A húsvéti nyuszi
A húsvéti nyúl a 17. század végén jelent meg Németországban. A legenda szerint eredetileg egy nyúllá átváltozó madár volt, aki így járt túl a vadászok eszén. Tojást azonban csak húsvétkor volt szabad raknia. A húsvéti nyuszi az Amerikába bevándorolt németek nyomán vált népszerűvé, aki tojást és finomságokat hoz a gyerekeknek.
Lengyelország: locsolkodás és az ételek megáldása
Lengyelországban is szokás a hétfői locsolkodás jéghideg vízzel, így kívánva egymásnak jó egészséget. Mindenki érintett, így nem ritka, hogy az utcán szembejövő ismeretlenek "segítségével" válunk csuromvizessé. A másik hagyomány az ilyenkor jellemző ételek megáldása a templomban: a piros tojás a feltámadást, a kolbász a bőség és termékenység iránti vágyat szimbolizálja.
Franciaország: egy hadseregnyi omlett
A franciaországi Haux falu főterén 4500 tojásból főznek omlettet 1000 főnek. A hagyomány szerint Napóleon és serege itt állt meg pihenőre, a hadvezérnek pedig annyira ízlett a felszolgált omlett, hogy az egész sereg részére is leadott egy rendelést másnapra.
Németország: máglyaégetés
A németek különleges, kézzel készült húsvéti tojásokkal ajándékozzák meg a barátaikat, vagy a fára akasztják azokat. Nagyszombat estéjén máglyákat raknak, amit praktikusan gyakran a kiszáradt karácsonyfákkal gyújtanak meg.
Svédország és Finnország: boszorkányok
Az 1800-as évek óta a finn és svéd gyerekek boszorkánynak öltözve, házról házra járva mondanak verseket és köszöntőket, édességért cserébe (hasonlóan az angolszász országokban a Halloweenhez). Sok helyen a gyerekek egy fűzfaágért cserébe kapják a csokit.
Norvégia: síelés a hegyekben
A fjordok országában sokan utaznak a hegyekbe húsvétra: a legtöbbeknek van "húsvéti hegye" ahol az ünnepet szokta tölteni. Bár sokfelé már javában olvad a hó, ha még maradt egy kevés, irány a "påskefjellet", ahol síeléssel, csokival és naranccsal telik a húsvét.
Dánia: kitalálósdi
Egy hagyományos dán húsvét heringből, lazacból és smørrebrødből (dekoratív dán szendvicsek) álló ebédből áll, hozzá pedig valamilyen töményet és húsvéti sört isznak. A gyerekek anonim levelet írnak a felnőtteknek, főleg a nagyszülőknek. Ha a felnőttek nem találják ki, ki írta a levelet, tojást kell adni a feladónak.
Bulgária: szerencsés tojások
A húsvét előtti tojásfestés Bulgáriában is élő hagyomány. Az egyik szép piros tojást mindig elteszik a következő évre ha a tavalyi megfehéredett, az jó szerencsét jelent. Vasárnap kezdődik a tojáscsata: egymásnak koccantják a tojásokat, és akié utoljára marad épen, repedés nélkül, szerencsés lesz a következő évben.
forrás: www.bonoutazas.hu
|
|
|
|