Húsvéti tojások
A tojások a termékenység és az új élet szimbólumaként a világ számos részén váltak a húsvét eszenciájává. Az ókori pogány tavaszi ünnepségekhez is kapcsolódtak, a keresztények számára pedig Jézus újjászületését, a kemény héj Krisztus sírját jelképezi. Korábban a keresztények a böjt során nem ettek tojást, csak kifestve vagy dekorálva használták – a ma már népszerű csokoládétojások viszonylag új hagyomány.
 
A húsvéti nyuszi
A húsvéti nyúl a 17. század végén jelent meg Németországban. A legenda szerint eredetileg egy nyúllá átváltozó madár volt, aki így járt túl a vadászok eszén. Tojást azonban csak húsvétkor volt szabad raknia. A húsvéti nyuszi az Amerikába bevándorolt németek nyomán vált népszerűvé, aki tojást és finomságokat hoz a gyerekeknek.
 
Lengyelország: locsolkodás és az ételek megáldása
Lengyelországban is szokás a hétfői locsolkodás – jéghideg vízzel, így kívánva egymásnak jó egészséget. Mindenki érintett, így nem ritka, hogy az utcán szembejövő ismeretlenek "segítségével" válunk csuromvizessé. A másik hagyomány az ilyenkor jellemző ételek megáldása a templomban: a piros tojás a feltámadást, a kolbász a bőség és termékenység iránti vágyat szimbolizálja.
 
Franciaország: egy hadseregnyi omlett
A franciaországi Haux falu főterén 4500 tojásból főznek omlettet 1000 főnek. A hagyomány szerint Napóleon és serege itt állt meg pihenőre, a hadvezérnek pedig annyira ízlett a felszolgált omlett, hogy az egész sereg részére is leadott egy rendelést másnapra.
 
Németország: máglyaégetés
A németek különleges, kézzel készült húsvéti tojásokkal ajándékozzák meg a barátaikat, vagy a fára akasztják azokat. Nagyszombat estéjén máglyákat raknak, amit praktikusan gyakran a kiszáradt karácsonyfákkal gyújtanak meg.
 
Svédország és Finnország: boszorkányok
Az 1800-as évek óta a finn és svéd gyerekek boszorkánynak öltözve, házról házra járva mondanak verseket és köszöntőket, édességért cserébe (hasonlóan az angolszász országokban a Halloweenhez). Sok helyen a gyerekek egy fűzfaágért cserébe kapják a csokit.
 
Norvégia: síelés a hegyekben
A fjordok országában sokan utaznak a hegyekbe húsvétra: a legtöbbeknek van "húsvéti hegye" ahol az ünnepet szokta tölteni. Bár sokfelé már javában olvad a hó, ha még maradt egy kevés, irány a "påskefjellet", ahol síeléssel, csokival és naranccsal telik a húsvét.
 
Dánia: kitalálósdi
Egy hagyományos dán húsvét heringből, lazacból és smørrebrødből (dekoratív dán szendvicsek) álló ebédből áll, hozzá pedig valamilyen töményet és húsvéti sört isznak. A gyerekek anonim levelet írnak a felnőtteknek, főleg a nagyszülőknek. Ha a felnőttek nem találják ki, ki írta a levelet, tojást kell adni a feladónak.
 
Bulgária: szerencsés tojások
A húsvét előtti tojásfestés Bulgáriában is élő hagyomány. Az egyik szép piros tojást mindig elteszik a következő évre – ha a tavalyi megfehéredett, az jó szerencsét jelent. Vasárnap kezdődik a tojáscsata: egymásnak koccantják a tojásokat, és akié utoljára marad épen, repedés nélkül, szerencsés lesz a következő évben.