A települést Nyugat-Hercegovinában többnyire horvátok lakják. 1981-ben hat helyi fiatalnak jelent meg a Szűzanya a kisváros melletti domboldalon. A gyerekek elmesélték a látottakat, és ettől kezdve a kisváros az egyik legjelentősebb Mária-kegyhellyé vált: több mint kétmillió zarándok érkezik ide évente a világ minden tájáról.

A Szent Péter Bazilika monumentális építménye ma a világ második legnagyobb keresztény temploma. Története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a templomot kétszer építették fel. Ezen a helyen építtette fel Constantinus császár a régi Szent Péter Bazilikát. A templom 326-ban került felszentelésre Szilveszter pápa által. A XIV. században megpróbálták az omladozó épületet helyreállítani, de mindenképpen szükségessé vált az újjá építés. Végül 1626-ban, a régi Szent Péter Bazilika felszentelésének 1300. évfordulóján szentelte fel a templomot VIII. Urbán pápa. Az előcsarnokba öt kapun át vezet az út, melynek stukkó mennyezete van. Jobbra láthatjuk a Constantinus szobrot, bal oldalon Nagy Károly lovasszobrát. A jobb szélső portál a Szent Kapu, azt kizárólag a szent évben nyitják meg. A belső részbe érkezve az első, mely magára vonja a figyelmet, a főoltár, mely Szent Péter sírja felett áll. A baldachint négy darab, 29 méter magas csavart oszlop tartja. Felette helyezkedik el a világhírű kupola, mely mára az egész kereszténység jelképe. A kupolacsarnok négy tartó oszlopa 71 méter magas, ezekre fülkék és loggiák lettek építve. A kápolnákban vannak az ereklyék. Itt találhatjuk a kereszt egy darabját, Szent Veronika kendőjét, Szent Longinus lándzsáját és Szent András fejét. Az oltár előtt lehet bejutni az apostol sír helyére is, ahol VI. Pius pápa térdelő szobrát láthatjuk. A főhajó végén található Péter püspöki széke, melyet a négy atya tart. A tájképet Bernini készítette, két oldalán pedig két sírkő található, VIII. Orbán pápa és III. Pál pápa sírköve. VIII. Pius pápa sírkövét a bal oldali mellékhajóban találjuk, a sekrestye és a kincstár bejáratánál. Itt tekinthetjük meg azon pápák névsorát is, akiket a Szent Péter templomban helyeztek örök nyugalomra. A bazilikához igazítva kellett a Szent Péter teret megtervezni és megépíteni. A teret Bernini tervezte. A kialakítását úgy kellett megterveznie, hogy a pápa a tér összes pontjáról jól látható legyen. Forrás: www.romalatnivalok.hu

13. századi templomegyüttes Assisiben, amelyet 2000-ben a világörökség részévé nyilvánítottak. Az Assisi-Nocera Umbra-Gualdo Tadinó-i egyházmegye temploma. Benne található Assisi Szent Ferenc sírja. Ebben a bazilikában található a híres Giotto freskósorozat, mely a rendalapító Ferenc testvér életét jeleníti meg.

Máriacell központjától nem messze, a bazilika mögötti úton található a Szűz Máriának szentelt kápolna, melyet 1711-ben építettek. A kápolna vízének gyógyító erőt tulajdonítanak, melyből a gyakran visznek haza magukkal. A barokk oltáron lévő 15. századból származó szobor a trónon ülő Madonnát ábrázolja gyermekével, polychrom fafaragással körülvéve. Két oldalt Mária szülei: Joachim és Anna szobra áll. A gyógyító forrásvíz kannákból csordogál, melyeket angyalok tartanak a kőmedencék fölé. A klasszikus oromzattal díszített kapun lépünk be a négyszögű templomba. Felül párkány fut körbe. A mennyezeti freskó közepén a Szentlélek lebeg a vizek fölött. Valamennyi jelenet a gyógyító erejű forrásra utal: Mózes vizet fakaszt a sziklából; Jézus Jákob kútjánál; a szír Námán megfürdik a Jordánban; a vakon született meggyógyul a Silóé tavánál.

Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok.