|
|
|
Kegyhelyek |
 |
A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét helyezték el.
A hely a felszentelésétől kezdve vonzotta a zarándokokat, akik fogadására 1728 és 1742 között felépült a ma is látható barokk templom. A templomhoz szervesen kapcsolódó plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostor kertjéből leválasztott zarándokudvart, benne a hűs vizű forrással, valamint a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztutat szintén a 18. század közepén alakították ki. Mindezek jelentős szereppel bírtak a zarándokok számának folyamatos gyarapodásában.
Miután II. József király a szerzetesrendek jó részének működését betiltotta, 1788-ban a kapucinusok Bodajkot is elhagyták, a plébániát pedig a székesfehérvári egyházmegye vette át. A kegyhely töretlen népszerűsége miatt a zarándokudvart 1939 és 1942 között átépítették, bővítették. Az elmúlt évtizedben az épületek és környékük egészét átfogó fejlesztések történtek, amelyek nyomán kegytemplomunk ismét méltóvá vált, hogy elfoglalja helyét az ország legjelentősebb zarándokhelyei között.
Forrás: www.bodajkikegyhely.hu
A kápolna az egykori doberdói front mögött kialakított nagy katonai temetők mellett, a Doberdo del Lago községhez tartozó Visintini településen áll. Magyar katonák kezdték el építeni még a háború idején, a temetőben nyugvó bajtársaik emlékére. A kápolna helyét állítólag IV. Károly király jelölte ki egyik harctéri látogatása során. Felavatását 1918 őszére tervezték, de a háború akkorra véget ért, ezért már nem szentelték fel. Hosszú, kalandos története során az istállóként, raktárként is használt épületet magyar–olasz összefogással felújították és 2009. május 30-án, Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében, ökumenikus szertartás keretében szentelték fel. Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök 2022. november 7-én felszentelte a kápolna új harangját a doberdói és isonzói hadszíntéren elesett magyar katonákra emlékezve.
13. századi templomegyüttes Assisiben, amelyet 2000-ben a világörökség részévé nyilvánítottak. Az Assisi-Nocera Umbra-Gualdo Tadinó-i egyházmegye temploma. Benne található Assisi Szent Ferenc sírja. Ebben a bazilikában található a híres Giotto freskósorozat, mely a rendalapító Ferenc testvér életét jeleníti meg.
A Csíksomlyói Kegytemplom története egészen az 1400-as évekig nyúlik vissza: ebben az időszakban telepedtek le a ferences szerzetesek Csíksomlyón, és láttak hozzá az egykori gótikus templom megépítéséhez. Az építkezéshez Magyarország kormányzója, Hunyadi János is hozzájárult, közben IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy Sarlós Boldogasszony napján – a napon, amikor Szűz Mária látogatást tesz Erzsébetnél – keressék fel a templomot és adományaikkal segítsék annak épülését. A segítségért cserébe engedélyezte, hogy búcsút tartsanak, mert látta, hogy a székelység Szűzanya iránti tisztelete egészen sajátos. A „napba öltözött asszony” a kereszténység felvétele óta a székely nép fő pártfogója volt, azóta is imáik tárgyát képezi.
Csíksomlyó azért is fontos állomás a keresztények életében, mert a búcsújárás feltételeit teljesítve teljes búcsút nyerhetnek. Ha a bűneiket megvalló és megbánó római katolikus keresztény hívők a gyónás szentségének kegyelmi állapotában szentmisén vesznek részt, szentáldozáshoz járulnak és hitvallást tesznek, elnyerik bűneik bocsánatát, a visszamaradt büntetések teljes elengedését. A teljes búcsú elnyerésének lépései kiegészülnek a nép által meghatározott és alkalmazott rituálékkal: a kegytemplom meglátogatása, a kegyszobor megérintése, a zarándokfüzetbe való beírás, a rózsafüzér imádkozása és a keresztúti ájtatosság elvégzése mind a zarándoklat, a lelki felszabadulás velejárója.
Csíksomlyó igazi zarándokhellyé a trianoni béke után vált. Innentől kezdve nemcsak az Istenhitet és az ezért való kiállást jelképezte, hanem a magyarság megmaradását, összetartását a Kárpát-medencében. „Soha nem hagyták el a kegyhelyet az emberek, nem engedték, hogy a Csíksomlyó felé vezető utakat belepje a fű” – fogalmazta meg Urbán Erik atya, akinek meggyőződése, a zarándokok nem „megérkeznek, mert nem végállomás a hely.
Forrás: www.maszol.ro
a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma. A lateráni egyházi épületegyüttes része. A bazilika a a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt.
|
|
Győzedelmes Boldogasszony templom
A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül.
A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át.
Forrás: www.kulhonimagyarok.hu
|
|
|
|
Egyebek