|
|
|
Kegyhelyek |
 |
1917-ben a mai Jelenések kápolnája helyén álló tölgyfa fölött jelent meg a Szűzanya három pásztorgyermeknek. Ezt követően több jelenés is történt, melyeknek gyorsan híre kelt, és az utolsó alkalommal, október 13-án, mintegy 70 000 ember volt jelen Cova da Iriában. A Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és azt kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére. A jelenés után történt a híres napcsoda.
Ma itt található Szűzanya-szobor koronájában őrzik azt a golyót, melyet Szent II. János Pál testéből operáltak ki az 1981-es merénylet után.
Forrás: www.magyarkurir.hu
1964-ben szentelték fel Fatimában a Magyar Kálváriát, amely elsősorban az 1956-ban külföldre menekült honfitársaink adományaiból épült fel.
A Magyar Kálvária és a Szent István-kápolna első 14 stációja Marek László magyar építész műve, 1964. május 12-én szentelték fel ezeket. A kápolna szobrait Soares Branco portugál szobrász készítette.
A 15. állomás, amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján, a magyar nagykövet jelenlétében avattak fel, a lajosmizsei plébánia adományából épült, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól.
A 8. és a 9. stáció között áll egy szobor, amely a Szűzanya negyedik jelenésének állít emléket, ezt 1956. augusztus 12-én szentelték fel.
A keresztút útvonala megegyezik azzal, amelyet a kis pásztorok minden nap megtettek, amikor otthonukból, Aljustrelből a juhnyájat legelni vitték Cova da Iriába, ahol a jelenések történtek. A jelenések során egyre többen kísérték el a gyerekeket, annak reményében, hogy láthatják a Szűzanyát, és egy csodának is szemtanúi lehetnek, ami 1917. október 13-án meg is történt.
Kardos Illés, a Csanádi Egyházmegye papja 1944-ben hagyta el Magyarországot. Õ készítette elő a kálvária tervét és alapította a Fatimai Magyar Kálvária Mozgalmat. Hitte, Isten a Szűzanya közbenjárására kiemeli nemzetünket a rabságból. Kardos atya 1961-ben elhunyt, így nem élhette meg a rendszerváltás éveit. Utóda, Győrfy Albert plébános vitte tovább a mozgalom ügyeit, s sorra alakultak a gyűjtőközpontok azokban az országokban, ahol magyarok éltek.
João leiria-fatimai megyéspüspök 1959-ben jelölte ki a keresztút útvonalát; azt az ösvényt, amelyen a három gyermek vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. Hamarosan lerakták a kálvária alapkövét. 1962. augusztus 11-én áldotta meg János püspök a tizennégy stációt és helyezte el az épülő Szent István-kápolna alapkövét. A szentelésre 1964. május 12-én került sor.
A kápolna mennyezetén látható 55 négyzetméteres mozaik és a színes üvegablakok Prokop Péter római műtermében készültek.
Forrás: www.magyarkurir.hu
A fő oka annak, hogy San Giovanni Rotondo minden évben zarándokok millióit vonzza a világ minden tájáról, Pietrelcinai Szent Pio, más néven Pio atya. Ez a ferences szerzetes 1916-tól 1968-ig élt a városban, és stigmáiról, csodás gyógyulásairól és mély spirituális bölcsességéről vált híressé.
Kegyhelye, egy éteri modern bazilika, a modern szakrális építészet remekműve. A híres olasz építész, Renzo Piano által tervezett modern építmény Olaszország egyik legnagyobb szakrális komplexuma. A 2004-ben befejezett építményt úgy tervezték, hogy akár 6500 ember befogadására is alkalmas legyen belül és további 30 000 ember befogadására kívül. Egyedülálló futurisztikus kialakítású, kagylót vagy hullámokat idéző boltíves tetővel és belső térrel. Mark Ivan Rupnik gyönyörű mozaikjaival díszített, amelyek szentek életének pillanatait és bibliai jeleneteket ábrázolnak. A modern dizájn és a térbeli elrendezés miatt ez a bazilika mágnesként vonzza a zarándokokat és az építészet szerelmeseit egyaránt.
A bazilika közelében egy monumentális kereszt áll, amely messziről láthatóan magasodik a táj fölé. Ez a kereszt az áldozatvállalást és a hitet szimbolizálja, amely Padre Pio örökségéhez kapcsolódik. A bazilika közelében egy modern harangtorony is található, amely a komplexum része. A harangtorony egyszerű, de lenyűgöző kialakítású, amely illeszkedik a bazilika futurisztikus stílusához. A hatalmas harangok kongása fontos liturgikus eseményeket, miséket és zarándokünnepeket kísér. Hangjuk messzire elhallatszik, ünnepélyes és megnyugtató hangulatot kölcsönözve a helynek.
A bazilikától nem messze található a Santa Maria delle Grazie kolostor, ahol Pio atya misét celebrált és zarándokokat gyóntatott. Ép teste a kolostor kápolnájában van kiállítva, és a kegyes tisztelet tárgya.
Egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda településrésze, Romániában, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.
A memóriai remeteség építését 1182-ben D. Fuas Roupinho – egy e vidékről származó nemes – bízta meg, aki meg akarta köszönni a Szűzanya imáit, amikor megmentette őt a halálos bukástól. Szarvasvadászat közben a lova majdnem leugrott a szikláról a tengerbe, de az utolsó pillanatban megállt.
A kisméretű piramistetős kápolna a hegyfok szélén, a ló patanyomának nyomát ma is viselő szikla mellett található - a csoda tanúságaként. A kápolna belsejében figurális kék-fehér azulejo csempepanelek találhatók, amelyek a Szűzanya megjelenését ábrázolják, amint a szarvas szinte beugrott az ürességbe. A kápolnában található egy pince is, amely megfelel annak a barlangnak, ahol az eredeti Szűz Mária-kép jelent meg, akitől D. Fuas segítséget kért.
Forrás: www.visitportugal.com
|
|
Fekete Madonna kegykép
Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. A Jasna Góra-i pálos kolostorban őrzik Lengyelországban, Częstochowában. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba, 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát (magyarul Fényes Hegy) a magyar pálosok.
|
|
|
|