|
|
|
Kegyhelyek |
 |
A város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely. 1809-ben a napóleoni háborúk alatt a Tihanyi Bencés Apátságba menekítették a máriacelli kegyszobrot.
Advent
Máriacell főterén található minden évben a világ legnagyobb függő adventi koszorúja, melyen szokatlan módon 24 gyertya van (20 kisebb a hétköznapokra és 4 nagyobb az adventi vasárnapokra)
A Jasna Góra-bazilika, más néven a Szent Kereszt Felfedezése és a Boldogságos Szűz Mária születése bazilika a częstochowai Jasna Góra kolostoregyüttesének fő eleme, amely 1906 óta kisebb bazilika. A címet X. Pius pápa adta. Ennek a szent épületnek a története Władysław Jagiełło lengyelországi uralkodása idejére nyúlik vissza, amikor is a 15. század 20-as éveiben egyhajós, gótikus stílusú templomot emeltek, amely ugyanabban az évben. században háromhajós templommá bővítették. A mai bazilika helyén azonban úgy tartják, hogy már korábban is fatemplom állt. A templom jelenlegi formáját a 17. század végén alakították ki, amikor az 1690-es tűzvészben keletkezett károkból újjáépítették az épületet. Ekkor barokk stílusban átépítették a templomot, megemelték a hajókat, valamint a szentélyt. A hajóban új boltozatokat is alkalmaztak, miközben a folyosókban megtartották a gótikus boltozatokat. Jelenleg észak felől a bazilika szomszédságában áll a Częstochowai Szűzanya kápolna a híres Jasna Góra-i Szűzanya festményével. A Jasna Góra-bazilikát a Mária-kultusz egyik legjelentősebb lengyelországi helyszíneként tartják számon, hazánk egyik legjelentősebb zarándokhelyeként.
A pálos rend központjában, a lengyelországi Częstohowa világhírű Jasna Góra kegyhelyén, Arnold Chrapkowski pálos generális áldotta meg és szentelte fel az újonnan kialakított Szent II. János Pál pápa kápolnát. A lengyelek és a magyarok mindig egymást erősítve és egymás hitéből erőt merítve álltak helyt Európa viszontagságos időszakában. A két nemzet történelme során, évszázadokon keresztül egymást segítette, hiszen sorsközösségben éltünk, és élünk jelenleg is. II. János Pál a rendszerváltás emblematikus alakja, aki a pálosok lengyelországi központjában többször is személyesen járt.
Forrás, fotó: www.kekesonline.hu
A Jasna Góra-i pálos kegyhelyen Arnold Chrapkowski generális áldotta meg a magyar hozzájárulással létrehozott Szent II. János Pál-kápolnát.
A Szent II. János Pál tiszteletére létesített kápolna oltárképét a kolostorban élő szerzetes festette. Az oltárt, az ambót, a sekrestye berendezését, valamint a tizennégy állomásból álló stációs szoborcsoportot Dobróka László pálos confrater és családja adományozta Magyarországról. A keresztút Varga Gábor, Dombóváron élő keramikus és szobrászművész alkotása.
Forrás: www.magyarkurir.hu
1917-ben a mai Jelenések kápolnája helyén álló tölgyfa fölött jelent meg a Szűzanya három pásztorgyermeknek. Ezt követően több jelenés is történt, melyeknek gyorsan híre kelt, és az utolsó alkalommal, október 13-án, mintegy 70 000 ember volt jelen Cova da Iriában. A Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és azt kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére. A jelenés után történt a híres napcsoda.
Ma itt található Szűzanya-szobor koronájában őrzik azt a golyót, melyet Szent II. János Pál testéből operáltak ki az 1981-es merénylet után.
Forrás: www.magyarkurir.hu
![]()
A települést Nyugat-Hercegovinában többnyire horvátok lakják. 1981-ben hat helyi fiatalnak jelent meg a Szűzanya a kisváros melletti domboldalon. A gyerekek elmesélték a látottakat, és ettől kezdve a kisváros az egyik legjelentősebb Mária-kegyhellyé vált: több mint kétmillió zarándok érkezik ide évente a világ minden tájáról.
|
|
Bodajki Segítő Szűz Mária-kegytemplom
A helyi hagyomány szerint államalapító királyunk, Szent István által is már látogatott bodajki kegyhely újkori felvirágoztatása a településen 1695-ben megjelenő kapucinus szerzeteseknek köszönhető. A koldulórendi barátok vélhetően a középkori alapokra kápolnát építettek, amelybe a környékbeli falvakba betelepített német ajkú lakosság körében nagy tiszteletnek örvendő Segítő Szűz Mária kegyképét helyezték el.
A hely a felszentelésétől kezdve vonzotta a zarándokokat, akik fogadására 1728 és 1742 között felépült a ma is látható barokk templom. A templomhoz szervesen kapcsolódó plébániaépület 1755-ben épült kapucinus rendházként. A kolostor kertjéből leválasztott zarándokudvart, benne a hűs vizű forrással, valamint a szomszédos Kálvária-hegyre vezető keresztutat szintén a 18. század közepén alakították ki. Mindezek jelentős szereppel bírtak a zarándokok számának folyamatos gyarapodásában.
Miután II. József király a szerzetesrendek jó részének működését betiltotta, 1788-ban a kapucinusok Bodajkot is elhagyták, a plébániát pedig a székesfehérvári egyházmegye vette át. A kegyhely töretlen népszerűsége miatt a zarándokudvart 1939 és 1942 között átépítették, bővítették. Az elmúlt évtizedben az épületek és környékük egészét átfogó fejlesztések történtek, amelyek nyomán kegytemplomunk ismét méltóvá vált, hogy elfoglalja helyét az ország legjelentősebb zarándokhelyei között.
Forrás: www.bodajkikegyhely.hu
|
Utazzon velünk Bodajkra!
NAGYBOLDOGASSZONY ZARÁNDOKVONAT - Bodajk 2025
| 2025. augusztus 15. |
3 000 Ft-tól |
Miért ez az út? Például:
- Segítő Mária kegykép, a plébániatemplom főoltárképe.
- A bodajki Segítő Szűz Mária-plébánia.
- Ünnepélyes hálaadó szentmise a kegytemplomban...
|
|
|
Egyebek