A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

A fő oka annak, hogy San Giovanni Rotondo minden évben zarándokok millióit vonzza a világ minden tájáról, Pietrelcinai Szent Pio, más néven Pio atya. Ez a ferences szerzetes 1916-tól 1968-ig élt a városban, és stigmáiról, csodás gyógyulásairól és mély spirituális bölcsességéről vált híressé. Kegyhelye, egy éteri modern bazilika, a modern szakrális építészet remekműve. A híres olasz építész, Renzo Piano által tervezett modern építmény Olaszország egyik legnagyobb szakrális komplexuma. A 2004-ben befejezett építményt úgy tervezték, hogy akár 6500 ember befogadására is alkalmas legyen belül és további 30 000 ember befogadására kívül. Egyedülálló futurisztikus kialakítású, kagylót vagy hullámokat idéző boltíves tetővel és belső térrel. Mark Ivan Rupnik gyönyörű mozaikjaival díszített, amelyek szentek életének pillanatait és bibliai jeleneteket ábrázolnak. A modern dizájn és a térbeli elrendezés miatt ez a bazilika mágnesként vonzza a zarándokokat és az építészet szerelmeseit egyaránt. A bazilika közelében egy monumentális kereszt áll, amely messziről láthatóan magasodik a táj fölé. Ez a kereszt az áldozatvállalást és a hitet szimbolizálja, amely Padre Pio örökségéhez kapcsolódik. A bazilika közelében egy modern harangtorony is található, amely a komplexum része. A harangtorony egyszerű, de lenyűgöző kialakítású, amely illeszkedik a bazilika futurisztikus stílusához. A hatalmas harangok kongása fontos liturgikus eseményeket, miséket és zarándokünnepeket kísér. Hangjuk messzire elhallatszik, ünnepélyes és megnyugtató hangulatot kölcsönözve a helynek. A bazilikától nem messze található a Santa Maria delle Grazie kolostor, ahol Pio atya misét celebrált és zarándokokat gyóntatott. Ép teste a kolostor kápolnájában van kiállítva, és a kegyes tisztelet tárgya.

1981. június 24-én 18 óra körül hat fiatal a medjugorjei plébániáról: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković, Ivan Dragićević, Ivan Ivanković és Milka Pavlović, a Crnica hegyen, melyet Podbrdonak is hívnak fehér tüneményt láttak karjában a gyermekkel. Meglepődtek és megijedtek, ezért nem léptek közelebb hozzá. Másnap a napnak ugyanabban az órájában, 1981. június 25-én közülük négyen: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković és Ivan Dragićević erős késztetést éreztek arra, hogy oda menjenek, ahol előző nap látták Azt, akit a Szűzanyaként ismertek fel. Csatlakozott még hozzájuk Marija Pavlović és Jakov Čolo. Így rajzolódott ki a medjugorjei látnokok csoportja. Együtt imádkoztak és beszélgettek a Szűzanyával. Attól a naptól kezdve minden nap megjelent nekik a Szűzanya, akár együtt voltak, akár nem. Milka Pavlović és Ivan Ivanković többé soha nem látták a Szűzanyát. Forrás: www.medjugorje.hr

Emmerich Anna Katalin a látnok apáca – többek között – megálmodta, hogy Szűz Mária élete utolsó éveit „Efezustól három órányira” egy házban töltötte. Látomásában részletesen ír Szűz Mária halálának körülményeiről, hogyan tudták meg az apostolok Mária haldoklásának hírét, hogyan halt meg, temették el és támadt fel. A német apáca álmait, látomásait Clemens Brentano jegyezte le, és kiadásra került Szűz Mária élete címmel. A könyv hatására, 1881-ben egy francia pap Julien Gouyet abbé fedezett fel egy Égei-tenger felé néző kis ősi romos kőházat. Felfedezésének a helyi szerzetesek és az izmíri érsekség sem tulajdonított jelentőséget, hiszen a hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg. 1891-ben egy francia kórházban, Izmírben, Maria de Mandat Grancey a Keresztény Szeretet Leányainak főnöknője is elolvasta a könyvet, és rábeszélt egy természettudóst a kutatásra. Henry Jung három társával és a könyvvel a kezében átkutatta a vidéket és egy forrás mellett megtalálták a romot 1891 július 29-én. Több irat említi azt, hogy Szűz Mária Efezusban járt. A legtekintélyesebb köztük az efezusi zsinat jegyzőkönyve. Csak jóval később a 9. században állította először riman-bavazigi püspöke, Mose bar Kipha, hogy Szűz Mária itt halt meg. Ugyanezt vallotta Dionüsziosz bar Szalibi antiochiai pátriárka és Nagy Mikhael.

A Szent Benedek-bazilika a Piazza San Benedetto téren található Norcia központjában. A hagyomány szerint ez volt a ház, ahol Szent Benedek és Szent Skolasztika ikerszentek születtek. Szent Benedeknek, Európa védőszentjének, a nyugati szerzetesség atyjának (5-6. század) szentelt bazilika a régió egyik legjelentősebb szellemi helyszíne. A homlokzat jellemzően középkori, és eltér a 18. században teljesen átdolgozott belsőtől. Az épület, Szent Benedek kriptája fölé 1290 és 1338 között épült az első bővítési projekt kereteink belül, a valcastorianai Sant'Eutizio szerzetesei által. A harangtornyot a 14. században emelték, de egy 1703-as földrengés elpusztította a felső részt, amelyet hamarosan egy kisebb változat váltott fel. Az 1859-es földrengés után a homlokzat felső részét restaurálták. A templomon végzett utolsó munkálatok az 1950-es években történtek. 1570-ben a templom jobb oldalára egy eredetileg a gabonapiac tetőjeként használt karzatot helyeztek el. Forrás: www.umbriatourism.it Fotó: www.tripadvisor.com