Olaszország egyik leghíresebb és leglátogatottabb szentélye, évente 6,5 millió zarándokával világ nyolc leglátogatottabb templomának egyike. Pápai bazilika és kisebb bazilika rangban van. Ez az első nagy, boltíves templomépület a kontinensen, amely 1232 és 1310 körül épült román és gótikus stíluselemekkel Páduai Szent Antal sírjának és ereklyéinek ad otthont. A bazilika bejárata előtt áll Gattamelata lovas szobra, mely Donatello világhírű alkotása.

Róma második legnagyobb bazilikája. A hagyomány szerint azon a helyen áll, ahol Pál apostolt eltemették. Ez a hely Pál halálakor az Ostia felé vezető úton, a városfalakon kívül esett, innen származik a bazilika elnevezése. A lateráni egyezmény következtében a bazilika a Szentszék területen kívüli birtoka. Pál apostol kivégzése után a követői egy emlékhelyet emeltek a sírja fölé, amelyet cella memoriae-nak neveztek. I. Constantinus császár itt építtetett egy bazilikát. A bazilika hossza 131,66 méter, szélessége 65 méter, magassága 29,70 méter. A Tevere felőli főbejárat az oszlopos előcsarnokba vezet. Ezt 150 oszlop szegélyezi, az átriumban Pál apostol nagyméretű, erőt sugárzó szobra áll. Az aranyozott mozaik-homlokzat timpanonján középen az áldást osztó Krisztus trónol, két oldalán Péter és Pál apostolokkal. Lejjebb, az ablakok között a négy próféta képe látható. A főhajót a mellékhajóktól két sor oszlop választja el. Az oszlopok feletti kerek mozaikok a pápákat ábrázolják, időrendi sorrendben, I. Pétertől XVI. Benedekig. A legenda azt tartja, hogy a világ vége akkor következik el, amikor nincs már több pápának hely (jelenleg még hét hely van). Forrás: www.agardikatolikus.hu

Az 520 méter magas hegyen található egy 8 méter magas feszület, amely 1934-ben épült. A fehér keresztet a medjugorjei hívek és a környékbeli közösségek közreműködésével emelték. A helyi hagyomány szerint Jézus keresztútját és szenvedéseit szimbolizálja. A Krizevac a medjugorjei Szűz Mária-jelenések történetéhez is kapcsolódik, hiszen sokan úgy tartják, hogy a hegy a Szűzanya üzeneteit közvetítő helyek egyike.

A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül. A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át. Forrás: www.kulhonimagyarok.hu

Maria Schutz a „Semmering régió ékköve” (Alsó-Ausztria). A zarándoktemplom két tornya az erdő közepén, a Sonnwendstein lábánál, közvetlenül a Semmering-hágó előtt emelkedik. Amint számtalan tanúságtétel beszámol, a Szűzanya sok embernek adott vigaszt és segítséget itt az évszázadok során. Maria Schutzban a kegytemplom mellett a zarándoklatokkal és lelkipásztorkodással megbízott passionista kolostor, valaminta visszavonulásra és imádkozásra hívogató Marienhof, amely az auerbachi v.U.L.F. iskolanővérek által fenntartott. A városban számos étterem és üzlet található. A csodálatos táj és a kirándulóövezet Maria Schutz-ot kedvelt kirándulóhelyé teszi. Forrás: www.mariaschutz.at