A templom tiszteletet ad Szent Piusz X. pápának, aki a Szűz Mária-jelenésekkel és Lourdes vallási jelentőségével is összefonódott. A bazilika nemcsak az ő személyes tiszteletére készült, hanem az egyházi hagyományok és Lourdes vallási örökség ötvözésére. A templom hatalmas méretéből adódóan nagy zarándokcsoportokat is képes befogadni: A föld alatt 12 000 négyzetméteren terül el, 25 000 férőhelyes. 39 különböző szentet és üdvözültet ábrázoló mennyezete van.

A Jasna Góra-bazilika, más néven a Szent Kereszt Felfedezése és a Boldogságos Szűz Mária születése bazilika a częstochowai Jasna Góra kolostoregyüttesének fő eleme, amely 1906 óta kisebb bazilika. A címet X. Pius pápa adta. Ennek a szent épületnek a története Władysław Jagiełło lengyelországi uralkodása idejére nyúlik vissza, amikor is a 15. század 20-as éveiben egyhajós, gótikus stílusú templomot emeltek, amely ugyanabban az évben. században háromhajós templommá bővítették. A mai bazilika helyén azonban úgy tartják, hogy már korábban is fatemplom állt. A templom jelenlegi formáját a 17. század végén alakították ki, amikor az 1690-es tűzvészben keletkezett károkból újjáépítették az épületet. Ekkor barokk stílusban átépítették a templomot, megemelték a hajókat, valamint a szentélyt. A hajóban új boltozatokat is alkalmaztak, miközben a folyosókban megtartották a gótikus boltozatokat. Jelenleg észak felől a bazilika szomszédságában áll a Częstochowai Szűzanya kápolna a híres Jasna Góra-i Szűzanya festményével. A Jasna Góra-bazilikát a Mária-kultusz egyik legjelentősebb lengyelországi helyszíneként tartják számon, hazánk egyik legjelentősebb zarándokhelyeként.

Ez a barlang az a hely, ahol Soubirous Bernadett látta a Szűz Máriát. Ma a barlangot körülvevő terület a zarándokok számára szent hely, itt imádkoznak, meditálnak. A barlang előtt található egy kis oltár, ahol szentmiséket tartanak. A barlang ismert arról is, hogy itt fakad az a gyógyító erejű forrás, melyhez több ezer gyógyulás köthető.

Emmerich Anna Katalin a látnok apáca – többek között – megálmodta, hogy Szűz Mária élete utolsó éveit „Efezustól három órányira” egy házban töltötte. Látomásában részletesen ír Szűz Mária halálának körülményeiről, hogyan tudták meg az apostolok Mária haldoklásának hírét, hogyan halt meg, temették el és támadt fel. A német apáca álmait, látomásait Clemens Brentano jegyezte le, és kiadásra került Szűz Mária élete címmel. A könyv hatására, 1881-ben egy francia pap Julien Gouyet abbé fedezett fel egy Égei-tenger felé néző kis ősi romos kőházat. Felfedezésének a helyi szerzetesek és az izmíri érsekség sem tulajdonított jelentőséget, hiszen a hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg. 1891-ben egy francia kórházban, Izmírben, Maria de Mandat Grancey a Keresztény Szeretet Leányainak főnöknője is elolvasta a könyvet, és rábeszélt egy természettudóst a kutatásra. Henry Jung három társával és a könyvvel a kezében átkutatta a vidéket és egy forrás mellett megtalálták a romot 1891 július 29-én. Több irat említi azt, hogy Szűz Mária Efezusban járt. A legtekintélyesebb köztük az efezusi zsinat jegyzőkönyve. Csak jóval később a 9. században állította először riman-bavazigi püspöke, Mose bar Kipha, hogy Szűz Mária itt halt meg. Ugyanezt vallotta Dionüsziosz bar Szalibi antiochiai pátriárka és Nagy Mikhael.

A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.