A Szent Péter Bazilika monumentális építménye ma a világ második legnagyobb keresztény temploma. Története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a templomot kétszer építették fel. Ezen a helyen építtette fel Constantinus császár a régi Szent Péter Bazilikát. A templom 326-ban került felszentelésre Szilveszter pápa által. A XIV. században megpróbálták az omladozó épületet helyreállítani, de mindenképpen szükségessé vált az újjá építés. Végül 1626-ban, a régi Szent Péter Bazilika felszentelésének 1300. évfordulóján szentelte fel a templomot VIII. Urbán pápa. Az előcsarnokba öt kapun át vezet az út, melynek stukkó mennyezete van. Jobbra láthatjuk a Constantinus szobrot, bal oldalon Nagy Károly lovasszobrát. A jobb szélső portál a Szent Kapu, azt kizárólag a szent évben nyitják meg. A belső részbe érkezve az első, mely magára vonja a figyelmet, a főoltár, mely Szent Péter sírja felett áll. A baldachint négy darab, 29 méter magas csavart oszlop tartja. Felette helyezkedik el a világhírű kupola, mely mára az egész kereszténység jelképe. A kupolacsarnok négy tartó oszlopa 71 méter magas, ezekre fülkék és loggiák lettek építve. A kápolnákban vannak az ereklyék. Itt találhatjuk a kereszt egy darabját, Szent Veronika kendőjét, Szent Longinus lándzsáját és Szent András fejét. Az oltár előtt lehet bejutni az apostol sír helyére is, ahol VI. Pius pápa térdelő szobrát láthatjuk. A főhajó végén található Péter püspöki széke, melyet a négy atya tart. A tájképet Bernini készítette, két oldalán pedig két sírkő található, VIII. Orbán pápa és III. Pál pápa sírköve. VIII. Pius pápa sírkövét a bal oldali mellékhajóban találjuk, a sekrestye és a kincstár bejáratánál. Itt tekinthetjük meg azon pápák névsorát is, akiket a Szent Péter templomban helyeztek örök nyugalomra. A bazilikához igazítva kellett a Szent Péter teret megtervezni és megépíteni. A teret Bernini tervezte. A kialakítását úgy kellett megterveznie, hogy a pápa a tér összes pontjáról jól látható legyen. Forrás: www.romalatnivalok.hu

Egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda településrésze, Romániában, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Szent Rita nevéhez is kapcsolhatunk egy templomot, azonban ez annyira új, hogy a korábban megemlegetettek sorából teljesen kilóg. Az építkezést 1937-ben kezdték el, s csak 10 évvel később, 1947-ben szentelték fel. Az új épület kívülről egy kicsit túl új, bár hordozza az olasz vallásos stílus minden elemét, valahogy mégis annyira új, hogy a mi szemünk számára teljesen szokatlannak tűnik. Szent Rita testét Casciában, az 1937-47 között épült Szent Rita-templomban őrzik. A hagyomány szerint Szent Rita az egészen kilátástalannak tűnő esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének tartják. Forrás: www.olaszorszagrol.hu

A Jasna Góra-bazilika, más néven a Szent Kereszt Felfedezése és a Boldogságos Szűz Mária születése bazilika a częstochowai Jasna Góra kolostoregyüttesének fő eleme, amely 1906 óta kisebb bazilika. A címet X. Pius pápa adta. Ennek a szent épületnek a története Władysław Jagiełło lengyelországi uralkodása idejére nyúlik vissza, amikor is a 15. század 20-as éveiben egyhajós, gótikus stílusú templomot emeltek, amely ugyanabban az évben. században háromhajós templommá bővítették. A mai bazilika helyén azonban úgy tartják, hogy már korábban is fatemplom állt. A templom jelenlegi formáját a 17. század végén alakították ki, amikor az 1690-es tűzvészben keletkezett károkból újjáépítették az épületet. Ekkor barokk stílusban átépítették a templomot, megemelték a hajókat, valamint a szentélyt. A hajóban új boltozatokat is alkalmaztak, miközben a folyosókban megtartották a gótikus boltozatokat. Jelenleg észak felől a bazilika szomszédságában áll a Częstochowai Szűzanya kápolna a híres Jasna Góra-i Szűzanya festményével. A Jasna Góra-bazilikát a Mária-kultusz egyik legjelentősebb lengyelországi helyszíneként tartják számon, hazánk egyik legjelentősebb zarándokhelyeként.

1981. június 24-én 18 óra körül hat fiatal a medjugorjei plébániáról: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković, Ivan Dragićević, Ivan Ivanković és Milka Pavlović, a Crnica hegyen, melyet Podbrdonak is hívnak fehér tüneményt láttak karjában a gyermekkel. Meglepődtek és megijedtek, ezért nem léptek közelebb hozzá. Másnap a napnak ugyanabban az órájában, 1981. június 25-én közülük négyen: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković és Ivan Dragićević erős késztetést éreztek arra, hogy oda menjenek, ahol előző nap látták Azt, akit a Szűzanyaként ismertek fel. Csatlakozott még hozzájuk Marija Pavlović és Jakov Čolo. Így rajzolódott ki a medjugorjei látnokok csoportja. Együtt imádkoztak és beszélgettek a Szűzanyával. Attól a naptól kezdve minden nap megjelent nekik a Szűzanya, akár együtt voltak, akár nem. Milka Pavlović és Ivan Ivanković többé soha nem látták a Szűzanyát. Forrás: www.medjugorje.hr