A Szent György-bazilikát I. Vratislav herceg alapította Kr. u. 920 körül, és Prága egyik legtörténelmibb látnivalójaként tartják számon. Kr. u. 973-ban a bazilikát a bencés apácák alapításával kibővítették, ami előkészítette az utat a Szent György bencés kolostor építéséhez. Azonban 1142-ben egy pusztító tűzvész a templom egy részét felemésztette, ami a templom újjáépítéséhez vezetett. Ez adta a bazilika jelenlegi román stílusú belső terét. A 13. század első felébenth században a templomhoz egy kápolnát építettek, amelyet Szent Ljudmila, Szent Vencel nagyanyja tiszteletére szenteltek fel. A prágai Szent György-bazilika hosszú fennállása során a történelem és a különböző korszakok tanúja lett. Lenyűgöző homlokzata és későbbi felújításai a kora barokk korszakról tanúskodnak. A 18. század elejénth században a templom építményei újabb kiegészítéssel bővültek. F.M. Kanka cseh építész és építőmester a barokk kápolnát a Nepomuki Szent János. A 18. század végénth században azonban a templomot csapatok szállták meg. Csak 1887-ben kezdték újra felépíteni. Ez 1908-ig tartott, F. Mach tervei alapján, aki vissza tudta állítani a templom eredeti román stílusú megjelenését. Napjainkban időszaki kiállításokat tekinthetünk meg benne, illetve koncerteket rendeznek itt. Forrás, fotó: www.prague.org

A Csíksomlyói Kegytemplom története egészen az 1400-as évekig nyúlik vissza: ebben az időszakban telepedtek le a ferences szerzetesek Csíksomlyón, és láttak hozzá az egykori gótikus templom megépítéséhez. Az építkezéshez Magyarország kormányzója, Hunyadi János is hozzájárult, közben IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy Sarlós Boldogasszony napján – a napon, amikor Szűz Mária látogatást tesz Erzsébetnél – keressék fel a templomot és adományaikkal segítsék annak épülését. A segítségért cserébe engedélyezte, hogy búcsút tartsanak, mert látta, hogy a székelység Szűzanya iránti tisztelete egészen sajátos. A „napba öltözött asszony” a kereszténység felvétele óta a székely nép fő pártfogója volt, azóta is imáik tárgyát képezi. Csíksomlyó azért is fontos állomás a keresztények életében, mert a búcsújárás feltételeit teljesítve teljes búcsút nyerhetnek. Ha a bűneiket megvalló és megbánó római katolikus keresztény hívők a gyónás szentségének kegyelmi állapotában szentmisén vesznek részt, szentáldozáshoz járulnak és hitvallást tesznek, elnyerik bűneik bocsánatát, a visszamaradt büntetések teljes elengedését. A teljes búcsú elnyerésének lépései kiegészülnek a nép által meghatározott és alkalmazott rituálékkal: a kegytemplom meglátogatása, a kegyszobor megérintése, a zarándokfüzetbe való beírás, a rózsafüzér imádkozása és a keresztúti ájtatosság elvégzése mind a zarándoklat, a lelki felszabadulás velejárója. Csíksomlyó igazi zarándokhellyé a trianoni béke után vált. Innentől kezdve nemcsak az Istenhitet és az ezért való kiállást jelképezte, hanem a magyarság megmaradását, összetartását a Kárpát-medencében. „Soha nem hagyták el a kegyhelyet az emberek, nem engedték, hogy a Csíksomlyó felé vezető utakat belepje a fű” – fogalmazta meg Urbán Erik atya, akinek meggyőződése, a zarándokok nem „megérkeznek, mert nem végállomás a hely. Forrás: www.maszol.ro

Idősebb Bernard, csodálatra méltó mester és Roberto 1075-ben, VI. Alfonso uralkodása alatt kezdte meg a román stílusú székesegyház építését, amikor Diego Peláez volt a püspök. Ezt a kezdeti szakaszt követően számos történelmi változás felfüggesztette, vagy legalábbis lelassította a munkálatokat egészen addig, amíg Gelmírez érsek idejében, 1100-ban újonnan beindultak. A katedrális építése apránként haladt előre a 12. században. 1168-ban Mateo mester kapott megbízást ennek befejezésére, beleértve a nyugati lezárást és a Kórus felépítését a főhajóban. 1211-ben a Bazilikát IX. Alfonz előtt szentelték fel. Bár az alapvető középkori építmény megmaradt, az évszázadok során a kolostor és mellékterületeinek építése következtében a székesegyház fiziognómiáját megváltoztatta, a reneszánsz, és különösen a barokk korszakban, amikor olyan munkálatokat végeztek, mint a főkápolna, az orgonák, a chevet lezárása vagy az Obradoiro homlokzata. A neoklasszikus korszakban elkészült az új Azabachería homlokzat, és az elmúlt száz évben továbbra is különféle akciókat hajtottak végre. Forrás: www.catedraldesantiago.es

A memóriai remeteség építését 1182-ben D. Fuas Roupinho – egy e vidékről származó nemes – bízta meg, aki meg akarta köszönni a Szűzanya imáit, amikor megmentette őt a halálos bukástól. Szarvasvadászat közben a lova majdnem leugrott a szikláról a tengerbe, de az utolsó pillanatban megállt. A kisméretű piramistetős kápolna a hegyfok szélén, a ló patanyomának nyomát ma is viselő szikla mellett található - a csoda tanúságaként. A kápolna belsejében figurális kék-fehér azulejo csempepanelek találhatók, amelyek a Szűzanya megjelenését ábrázolják, amint a szarvas szinte beugrott az ürességbe. A kápolnában található egy pince is, amely megfelel annak a barlangnak, ahol az eredeti Szűz Mária-kép jelent meg, akitől D. Fuas segítséget kért. Forrás: www.visitportugal.com

Ahmed szultán mecset, ismertebb nevén a kék mecset Isztambul egyik központi mecsete. Népszerű nevét azokról a kék csempékről kapta, melyek belső falait borítják (20 000 kézzel készített izniki csempe, 50 különböző motívummal). A dzsámit 1609 és 1616 között építették I. Ahmed oszmán szultán utasítására. A mecsetnek 6 minaretje van. A dzsámihoz tartozó épületegyüttesben találhatjuk a szultán és felesége, Köszem szultána türbéjét, egy medreszét és egy kórházat. A kék mecset Isztambul egyik legnépszerűbb látványossága, a világ egyik legismertebb épülete.