Misszió Tours zarándoklatok

Bosznia-Hercegovina

Bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, a többi oldalról Horvátország határolja.
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek húzódtak. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-Hercegovinai Föderációból, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból. A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll. Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul.

Bosznia-Hercegovina


	fővárosa:		Szarajevó

	államforma:		köztársaság

	hivatalos nyelvek:		bosnyák, szerb, horvát

	területe:		51 129 km²

	népesség:		3,8 millió fő

	időzóna:		közép-európai idő (CET, UTC+1)

	hivatalos valuta:		konvertibilis márka (KM)

	vízum:		a legtöbb idelátogatónak nem kell

	telefon országhívószám:		+387

Jelenések hegye - Medjugorje

1981. június 24-én 18 óra körül hat fiatal a medjugorjei plébániáról: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković, Ivan Dragićević, Ivan Ivanković és Milka Pavlović, a Crnica hegyen, melyet Podbrdonak is hívnak fehér tüneményt láttak karjában a gyermekkel. Meglepődtek és megijedtek, ezért nem léptek közelebb hozzá. Másnap a napnak ugyanabban az órájában, 1981. június 25-én közülük négyen: Ivanka Ivanković, Mirjana Dragićević, Vicka Ivanković és Ivan Dragićević erős késztetést éreztek arra, hogy oda menjenek, ahol előző nap látták Azt, akit a Szűzanyaként ismertek fel. Csatlakozott még hozzájuk Marija Pavlović és Jakov Čolo. Így rajzolódott ki a medjugorjei látnokok csoportja. Együtt imádkoztak és beszélgettek a Szűzanyával. Attól a naptól kezdve minden nap megjelent nekik a Szűzanya, akár együtt voltak, akár nem. Milka Pavlović és Ivan Ivanković többé soha nem látták a Szűzanyát. Forrás: www.medjugorje.hr

Krizevac - Nagy kereszt hegye

Az 520 méter magas hegyen található egy 8 méter magas feszület, amely 1934-ben épült. A fehér keresztet a medjugorjei hívek és a környékbeli közösségek közreműködésével emelték. A helyi hagyomány szerint Jézus keresztútját és szenvedéseit szimbolizálja. A Krizevac a medjugorjei Szűz Mária-jelenések történetéhez is kapcsolódik, hiszen sokan úgy tartják, hogy a hegy a Szűzanya üzeneteit közvetítő helyek egyike.

Mostar óvárosának Öreg híd területe

Mostar óvárosának Öreg híd területe UNESCO világörökségi helyszín lett 2005-ben, mivel ez a városrész kiemelkedő építészeti és kulturális jelentőséggel bír. Az Öreg híd (Stari Most) a 16. században épült oszmán kori híd, mely az évek során a város szimbólumává vált. Az építkezés során alkalmazott műszaki megoldások és a híd formája az oszmán építészet remekműve. A híd és az azt körülvevő óvárosi terület egyedülálló példája a keresztezett kultúráknak, mivel az iszlám és keresztény elemek egyesülnek a városban. A híd 1993-ban, a boszniai háború alatt súlyosan megsérült, de az újjáépítése után a világörökség részévé vált, mivel a Mostar óvárosa nemcsak építészeti jelentőségű, hanem fontos kulturális és történelmi örökséget is képvisel.

Bosznia-Hercegovina

Beutazás: Az országba érvényes útlevéllel vagy személyigazolvánnyal lehetséges a beutazás.
Egészségügyi előírások: A közegészségügyi helyzet jó, járványveszély nem áll fenn. Kötelező védőoltás nincs. Az egészségügyi ellátás általános színvonala megfelelő. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya bemutatásával a sürgős, illetve orvosilag indokolt alapellátás vehető csak igénybe, ezért utazás előtt ajánlott az utasbiztosítás megkötése. Bosznia-Hercegovinában nyugodtan lehet inni a csapvízet. Az ivókutak víze is teljesen biztonságos.
Időjárás: Az ország éghajlata kontinentális, így a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék, ahol erős mediterrán hatás érvényesül.
Öltözködés: Réteges öltözet javasolt, valamint váltóruha, váltócipő, esernyő, esőkabát.
Hivatalos fizetőeszköz, bankkártyák: Az ország hivatalos fizetőeszköze a konvertibilis márka. Bankkártya elfogadóhelyek inkább csak a nagyobb településeken találhatók, de a bankautomaták száma folyamatosan nő. A szupermarketekben már a bejáratnál jelzik, hogy az üzletben milyen típusú bankkártyát fogadnak el a pénztáraknál. Egyes éttermekben, főleg a kisebb helyeken elsősorban a készpénzes fizetésre van lehetőség.
Elektromos áram: 220 V
Telefonálás: A Magyarországon használt mobiltelefon készülékek használhatók az ország egész területén. Központi segélyhívó: 112.
Borravaló: Az éttermekben az árakban nem kalkulálnak kötelező szervizdíjjal, tehát az elégedettségünk kifejezését szolgálhatja egy kb. 10 százalék mértékű borravaló.
Dohányzás: 2023. júniusától minden zárt helyről kitiltották a dohányosokat, sőt még az autókból is, ha ott kiskorú is utazik.