|
Bosznia-Hercegovina
Bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. A Jugoszláv SZSZK egyik volt tagköztársasága. Keletről Szerbia, délről Montenegró, a többi oldalról Horvátország határolja.
1992. április 5-én vált függetlenné, ám az országon belül a szerb, a bosnyák és a horvát etnikum között ellentétek húzódtak. A milosevicsi Jugoszlávia beavatkozása a boszniai szerbek oldalán 1992-ben a jugoszláv utódállamok térségének legvéresebb háborújához vezetett.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró daytoni békeszerződés (1995) határozza meg. Bosznia-Hercegovina két entitásból áll, az ország területének 51%-át kitevő Bosznia-Hercegovinai Föderációból, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a közigazgatásilag egységes Szerb Köztársaságból. A két entitás között megosztott Brčko város és környéke Brčkói Körzet néven tulajdonképpen közvetlen szövetségi igazgatás alatt áll. Mind a bosznia-hercegovinai államnak, mind az entitásoknak a fővárosa Szarajevó, bár a Szerb Köztársaság kormányzati központja a gyakorlatban Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselő kezében összpontosul.
Beutazás: Az országba érvényes útlevéllel vagy személyigazolvánnyal lehetséges a beutazás.
Egészségügyi előírások: A közegészségügyi helyzet jó, járványveszély nem áll fenn. Kötelező védőoltás nincs. Az egészségügyi ellátás általános színvonala megfelelő. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya bemutatásával a sürgős, illetve orvosilag indokolt alapellátás vehető csak igénybe, ezért utazás előtt ajánlott az utasbiztosítás megkötése. Bosznia-Hercegovinában nyugodtan lehet inni a csapvízet. Az ivókutak víze is teljesen biztonságos.
Időjárás: Az ország éghajlata kontinentális, így a nyarak forrók, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magasságban fekvő vidékeken a nyár rövid és hűvös, a tél pedig kemény. Az ország déli és tengerparti területein a telek esősek, enyhék, ahol erős mediterrán hatás érvényesül.
Öltözködés: Réteges öltözet javasolt, valamint váltóruha, váltócipő, esernyő, esőkabát.
Hivatalos fizetőeszköz, bankkártyák: Az ország hivatalos fizetőeszköze a konvertibilis márka. Bankkártya elfogadóhelyek inkább csak a nagyobb településeken találhatók, de a bankautomaták száma folyamatosan nő. A szupermarketekben már a bejáratnál jelzik, hogy az üzletben milyen típusú bankkártyát fogadnak el a pénztáraknál. Egyes éttermekben, főleg a kisebb helyeken elsősorban a készpénzes fizetésre van lehetőség.
Elektromos áram: 220 V
Telefonálás: A Magyarországon használt mobiltelefon készülékek használhatók az ország egész területén. Központi segélyhívó: 112.
Borravaló: Az éttermekben az árakban nem kalkulálnak kötelező szervizdíjjal, tehát az elégedettségünk kifejezését szolgálhatja egy kb. 10 százalék mértékű borravaló.
Dohányzás: 2023. júniusától minden zárt helyről kitiltották a dohányosokat, sőt még az autókból is, ha ott kiskorú is utazik.
Medjugorje
A települést Nyugat-Hercegovinában többnyire horvátok lakják. 1981-ben hat helyi fiatalnak jelent meg a Szűzanya a kisváros melletti domboldalon. A gyerekek elmesélték a látottakat, és ettől kezdve a kisváros az egyik legjelentősebb Mária-kegyhellyé vált: több mint kétmillió zarándok érkezik ide évente a világ minden tájáról.
|
|
fővárosa: |
|
Szarajevó |
|
|
államforma: |
|
köztársaság |
|
|
hivatalos nyelvek: |
|
bosnyák, szerb, horvát |
|
|
területe: |
|
51 129 km2 |
|
|
népesség: |
|
3,8 millió fő |
|
|
időzóna: |
|
közép-európai idő (CET, UTC+1) |
|
|
hivatalos valuta: |
|
konvertibilis márka (KM) |
|
|
vízum: |
|
a legtöbb idelátogatónak nem kell |
|
|
telefon országhívószám: |
|
+387 |
|
|
Médiatár |
|
Énekesfüzet |
|
Zarándokok énekesfüzete
szerkesztette: Pálmai Árpád
|
|