Csehország Európa szívében fekszik, magába foglalja a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia területét. Kirándulási és pihenési lehetőségek végtelen sorát nyújtja: múzeumok, zenei fesztiválok, koncertek, várak, kastélyok, fürdővárosok, történelmi műemlékek. A történelmi Prágán kívül érdemes megcsodálni a többi várost és a három nemzeti park legalább egyikét. A világon nagy hírnek örvend a cseh sör, melyet érdemes megkóstolni.
A cseh kultúra világszerte ismert, irodalmi, zenei vagy képzőművészeti alkotásairól és történelméről. Prága manapság elsősorban történelmi és kulturális szerepet tölt be. Műemlékein kívül gazdag programot kínálnak színházai, galériái, kulturális- és sportközpontjai.
Beutazás: Az országba történő beutazás útlevéllel vagy kártya formátumú személyi igazolvánnyal lehetséges.
Egészségügyi előírások: A közegészségügyi helyzet jó, járványveszély nem áll fenn. Kötelező védőoltás nincs. Az egészségügyi ellátás általános színvonala megfelelő. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya bemutatásával a sürgős, illetve orvosilag indokolt alapellátás vehető csak igénybe, ezért utazás előtt ajánlott az utasbiztosítás megkötése.
Időjárás: Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség, ennek köszönhető, hogy az ország éghajlata eléggé változatos.
Öltözködés: A változékony időre való tekintettel réteges öltözet javasolt, valamint váltóruha, váltócipő, esernyő, esőkabát. A körutazásoknál napközben könnyű öltözék, esténként melegebb ruházat szükséges, illetve a programokon való részvételhez nagyon kényelmes cipő javasolt. A templomok megtekintéséhez hosszú nadrágot és vállat fedő ruházatot szükséges viselni. A hűvösebb hónapokban kabát, esőkabát, melegebb ruha ajánlott.
Hivatalos fizetőeszköz, bankkártyák: Hivatalos fizetőeszköz a cseh korona, jelenleg készül az euró bevezetésére. Nemzetközi hitelkártyákat és bankkártyákat a szállodák, éttermek és üzletek többségében, a bevásárlóközpontokban mindenütt elfogadnak. Bankautomata mindenütt található. Magyar forintot még Prágában is csak nehezen válthatunk át koronára, de a helyi ATM-ekből szinte bármikor tudunk koronát felvenni, Prágában ugyanis számos pénzkiadó ATM-automata található. A bankok általában hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között vannak nyitva. A pénzváltók általában 18 óráig nyitva vannak, viszont ajánlott inkább a bankkártyás fizetés, mivel így kedvezőbb a váltási folyamat.
Elektromos áram: 230 V.
Telefonálás: A Magyarországon használt mobiltelefon készülékek használhatók az ország egész területén. Fontos eltérés a hazai rendszerhez képest, hogy Csehországon belül nincs előhívószám. A csehországi telefonszámok – a sürgősségi hívószámok kivételével – egységesen kilenc számjegyűek, függetlenül attól, hogy városi, mobil vagy kistelepülési előfizetőt hívunk. Magyar mobil készülékről vagy Magyarországról történő híváskor a 00-420 országkód után a kilenc számjegyű hívószámot tárcsázzuk. Központi segélyhívó: 112.
Borravaló: Kb. 10% javasolt az éttermekben és taxiknak.
Dohányzás: Csehországban a zárt vendéglátóhelyeken tilos dohányozni, illetve csak az arra kijelölt helyeken megengedett.
Üzletek nyitva tartása, vásárlás: Akárcsak Magyarországon, úgy Csehországban is jellemző a nagyobb áruházak elterjedése. Az élelmiszerek kiváló minőségűek, és jellemzően a magyar árakhoz hasonlóak. A nagyobb áruházak a hét valamennyi napján nyitva vannak, sok esetben este 9-10 óráig. A kisebb boltoknál jellemző a késő délutáni zárás. A kisebb üzletek esetében Csehországban továbbra is általános a 12 és 13 óra közötti nyitvatartási szünet (ebédszünet). Az ajándékok közül legnépszerűbbek a kulináris specialitások, a színes jellegzetes emléktárgyak, kerámiák, fafaragások, vagy hagyományos módon készített kézműves termékek.
Gasztronómia: “Vep řové sknedlíkem a zelím”, azaz knédli sült hússal és savanyú káposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel – a csehek kedvenc étele. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés, krumplis, továbbá a füstölt sertéshúst tartalmazó. A sertéshús az első, a marhahús, a borjú, a csirke, a liba és a kacsa előtt. A halételek jobbára a pisztrángra és a pontyra korlátozódnak. A jellegzetes kenyerük rozsból készült, köménymaggal ízesítve. Meg kell még mindenképpen említeni, hogy a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrűk, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni, válasszuk a nevesincs levest, más néven a Kulajdát, vagy a Kyselo-t, a savanyú kenyérlevest. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, azonban nem cukros zsemlemorzsába görgetik, mint itthon sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás-rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon.

A másik nemzeti gasztro-jellegzetesség a sör. Bárhová megyünk az országban, bárhol találni fogunk olyan helyet, ahol a megfelelő pénz kifizetésének fejében egy korsó finoman gyöngyöző habos folyékony kenyeret tesznek elénk. Csehországban a sör jóval több, mint egy alkoholtartalmú ital. Ezt bizonyítja az is, hogy Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A sör a hagyományok és a társadalmi érintkezések fontos része. Az igazi sörbarátok számára az erőssége (lehet 10, 12, akár 14 fokos is) legalább olyan fontos, mint a márkája. Leghíresebbek a Budvar, Pilsner Urquell és a Krusovické, de ne feledkezzünk meg a Velkopopovicky Kozelről sem! Néhány söröző saját sörfőzdével is rendelkezik, ahol bepillantást nyerhetünk e kedvelt nedű készítésének titkaiba. Nem kevésbé ismert és közkedvelt a gyógynövénykivonatokat tartalmazó rövidital, a Becherovka.
 

Prága
A „városok anyjának” nevezett száztornyú Prága Csehország fővárosa és egyben a legnagyobb városa. Népessége megközelítőleg 1,3 millió fő.
Éghajlat: Hasonló a magyar időjáráshoz.
- tél: hideg, kevésbé csapadékos
- nyár: meleg, csapadékos
- ősz: hűvös, esős, felhős idő
- tavasz: hűvös, májustól melegebb, esősebb idő
 
Hradzsin
A dombtetőn álló negyed a prágai vár hatalmas épületegyüttese uralja, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra.
Szent Vitus katedrális: a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén. Csehország legismertebb vallási építménye, a cseh főváros emblematikus, legjellegzetesebb és legmesszebbről látható épülete.
Szent György bazilika: a prágai várnegyed legrégibb, Prága 2. legrégibb és egyben legjobb állapotú román stílusú temploma. A bazilika a Szent György kolostor része, amely a cseh történelem egyik fontos vallási központja.
Királyi kertek: a prágai várat északról határoló Szarvas-árok bal partján terülnek el.
Arany utcácska: a prágai vár egy kis utcája a Fehér torony és a Daliborka torony között, mely a legenda szerint az „Arany” nevet a 16. századi alkimistákról kapta, akik állítólag itt próbáltak aranyat csinálni, valójában az utcát az itt jóval később élő aranyművesekről nevezték el.
Strahovi-kolostor: A kolostort 1140-ben alapította II. Ulászló cseh fejedelem és Jindrich Zdík olmützi püspök a premontrei rend számára. Ez a több mint 800 éves szerzetesi könyvtár a legnagyobb az országban, több mint 130 000 kötettel rendelkezik.
Károly-híd: Prága egyik szimbóluma, melyet fenséges kőszobrok díszitik, a végén hídtornyok találhatóak. A híd a Vltava (Moldva) folyón ível át, és a Prága Óvárosa és a Prága Vár között köti össze a két városrészt.
Győzedelmes Boldogasszony templom: A templom neve, mely „Győzedelmes Boldogasszony temploma” magyarul, arra utal, hogy a templom szenteltetése a Boldogasszony, azaz a Szűz Mária tiszteletére történt. Ebben a templomban őrzik a Prágai Kis Jézus kegyszobrát.
Óváros: Itt található a városháza épülete a híres csillagászati óraművével, az Orloj-al, melynek különleges a több, mint 600 éves órajátéka. Emellett ez a városrész őrzi a cseh nemzeti kultúrális emléket, a Tyn templomot, a Vencel-teret és a Lőportonyot.
Zsidónegyed: Prága egyik történelmi és kulturálisan gazdag negyede, amely a Óváros szívében található. A Zsidónegyed nevét a Josef II császárról kapta, aki a 18. században, a reformjaival lehetővé tette a zsidók számára, hogy bejárjanak a város központjába, és letelepedjenek itt. Itt található a régiúj zsinagógát és a régi zsidótemető.
Vysehrad: Prága egyik történelmi városrésze, a Vltava folyó partján, a prágai városközponttól délre található. Jelentős vallási és történelmi központ, a vysehradi várban található a Szent Márton körtemplom, a Szent Péter és Pál templom.