|
|
|
Mit kapott ettől az úttól? |
 |
|
Csehország
Csehország Európa szívében fekszik, magába foglalja a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia területét. Kirándulási és pihenési lehetőségek végtelen sorát nyújtja: múzeumok, zenei fesztiválok, koncertek, várak, kastélyok, fürdővárosok, történelmi műemlékek. A történelmi Prágán kívül érdemes megcsodálni a többi várost és a három nemzeti park legalább egyikét. A világon nagy hírnek örvend a cseh sör, melyet érdemes megkóstolni.
A cseh kultúra világszerte ismert, irodalmi, zenei vagy képzőművészeti alkotásairól és történelméről. Prága manapság elsősorban történelmi és kulturális szerepet tölt be. Műemlékein kívül gazdag programot kínálnak színházai, galériái, kulturális- és sportközpontjai.
Zarándoklat Prágába
2025. május 19-22. (4 nap / 3 éjszaka) |
149 900 Ft-tól |
Miért ez az út? Például:
- A „városok anyjának” nevezett száztornyú Prága.
- A prágai várnegyed legrégibb temploma, a Szent György bazilika.
- Az Orloj a vársoháza és óraműve...
Csehország
|
|
fővárosa: |
|
Prága |
|
|
államforma: |
|
köztársaság |
|
|
hivatalos nyelvek: |
|
cseh |
|
|
területe: |
|
78 866 km2 |
|
|
népesség: |
|
10,9 millió fő |
|
|
időzóna: |
|
közép-európai idő (CET, UTC+1) |
|
|
hivatalos valuta: |
|
cseh korona (CZK) |
|
|
vízum: |
|
nem szükséges |
|
|
telefon országhívószám: |
|
+420 |
|
A vallásosak, s azok, akik még hisznek a csodákban, mindenképpen látogassanak el Prága első barokk templomába (1636-1644 között épült). Az eredetileg protestáns Győzedelmes Boldogasszony templomba (kostel Panny Marie Vítězné, Karmelitská 9., — alig 200 méterre a kisoldali Szent Miklós-templomtól), mely a fehér-hegyi csata után a karmelita rend kezébe került (ez a rend az ellenreformáció buzgó hittérítőjeként működött országszerte), s ahol magyar nyelven is imádkozhatnak a „Prágai Kis Jézuskához” (Bambino di Praga). A templom ezáltal a 60 cm magas, spanyol reneszánsz viaszfigura által – melyet l628-ban Lobkowitz Polixéna hercegnő ajándékozott a templomnak – vált különösen híressé főképpen Olaszországban, Spanyolországban és Dél-Amerikában, ahol sokszorosították a kis Jézus alakját. A templomban látható Szent Józsefet és Szent Annát ábrázoló oltárképeket Peter Brandl festette 1700 körül.
A kis Jézus szobor csodatevő ereje hamarosan elterjedt az egész országban. A legenda szerint 1642-ben Jindřich Kolovrat, az országos udvarmester is a Jézus-szoborhoz imádkozott, amikor felesége elvesztette látását és hallását. Állítólag elég volt a szobrocskát megérinteni, s a felesége azon nyomban meggyógyult. A legtöbben gyermekáldást kértek a kis Jézustól, ezt kérte imájában III.Ferdinánd császár is 1647-ben. Állandóan nőtt a csodák száma, s ezzel egyenes arányban nőtt a tisztelők és adakozók száma is. 1649-ben, miután a svéd hadsereg elhagyta végre a lepusztult várost, szörnyű pestisjárvány tört ki, de a karmelita szerzetesek közül csodálatos módon senki sem pusztult el. A kis Jézus-szobor nagy tisztelői közé tartoznak: Páduai Antal, Avillai Teréz és Assisi Ferenc. A kis szobor csodatevő híre még ma is él. A kis Jézus-szobornak jelentős személyiségek kb. 60 ruhát ajándékoztak, ezek közül a legértékesebb az a ruhácska, amit Mária Terézia hímzett ki – 1754-ben – sajátkezűleg. A kis Jézuskát mindig a vallási ünnepeknek megfelelően öltöztetik át.
Forrás: www.kulhonimagyarok.hu
|
|
A Prágára néző dombon álló Strahov-kolostor a város gazdag szellemi és kulturális örökségének monumentális bizonyítéka. Az 1143-ban alapított bencés kolostor régóta a szellemi és vallási élet központja, emeletes falai évszázados történelmet tükröznek. Prága egyik legjelentősebb nevezetességeként a Strahov-kolostor ritka bepillantást kínál a látogatóknak a múltba, ötvözve az építészeti pompát mélységes szellemi hagyatékkal.
A kolostor történelmi jelentősége túlmutat vallási intézményként betöltött szerepén. Hosszú története során a tanulás, a művészet és a kultúra jelzőfénye volt, formálva és tükrözve a város fejlődését. A Strahov-kolostor a kezdetektől szerény szerzetesi menedékhelyként a tudás és a kultúra hatalmas tárházává fejlődött, és megtestesíti Prága tartós szellemét.
A Strahov-kolostor ma is a kulturális és spirituális tevékenységek élénk központja. Számos rendezvénynek ad otthont, a művészeti kiállításoktól a tudományos előadásokig, így élő bizonyítéka Prága folyamatos elkötelezettségének az örökség megőrzése és ünneplése mellett.
Forrás: www.cars-scanner.com
|
|
A Szent György-bazilikát I. Vratislav herceg alapította Kr. u. 920 körül, és Prága egyik legtörténelmibb látnivalójaként tartják számon. Kr. u. 973-ban a bazilikát a bencés apácák alapításával kibővítették, ami előkészítette az utat a Szent György bencés kolostor építéséhez.
Azonban 1142-ben egy pusztító tűzvész a templom egy részét felemésztette, ami a templom újjáépítéséhez vezetett. Ez adta a bazilika jelenlegi román stílusú belső terét. A 13. század első felébenth században a templomhoz egy kápolnát építettek, amelyet Szent Ljudmila, Szent Vencel nagyanyja tiszteletére szenteltek fel.
A prágai Szent György-bazilika hosszú fennállása során a történelem és a különböző korszakok tanúja lett. Lenyűgöző homlokzata és későbbi felújításai a kora barokk korszakról tanúskodnak. A 18. század elejénth században a templom építményei újabb kiegészítéssel bővültek. F.M. Kanka cseh építész és építőmester a barokk kápolnát a Nepomuki Szent János.
A 18. század végénth században azonban a templomot csapatok szállták meg. Csak 1887-ben kezdték újra felépíteni. Ez 1908-ig tartott, F. Mach tervei alapján, aki vissza tudta állítani a templom eredeti román stílusú megjelenését.
Napjainkban időszaki kiállításokat tekinthetünk meg benne, illetve koncerteket rendeznek itt.
Forrás, fotó: www.prague.org
|
|
A Szent Vitus-székesegyház (teljes neve: Szent Vitus, Vencel és Adalbert) Csehország legismertebb vallási építménye, a gótikus és neogót stílus egyik legcsodálatosabb példája. Több funkciót is betöltött, hiszen a prágai érsekség főtemploma, koronázó templom, családi kripta és zarándokhely volt egyszerre. A cseh főváros emblematikus, legjellegzetesebb és legmesszebbről látható épülete.
Építése mintegy hat évszázadon keresztül tartott. 1344. november 21-én I. (Luxemburgi) János cseh király utasítására kezdte építeni Arrasi Mátyás (Matthieu d’Arras) francia építészmester hagyományos bazilikának, de 1352-ben bekövetkezett halála után a munkát a fiatal német építész Peter Parler kapta meg I. (Luxemburgi) Károlytól azzal a kikötéssel, hogy ne az eredeti terveket folytassa, hanem a narbonne-i, félkész Saint-Just-et-Saint Pasteur-székesegyházat tekintse irányadónak.
Forrás: www.gyoriszalon.hu
|
|
Az Óváros térhez közel áll a Tyn (teljes nevén Tyn előtti Boldogasszony templom), egy 14. századi gótikus templom. Az épületek sűrűjéből leginkább a nyolcvan méter magas tornyai tűnnek ki, az Ádámot és Évát jelképező, fiatornyokkal díszített tornyok fontos jelképei a városnak.
Építészete, félezer éves szobrai, nagy művészek által készített beltere miatt kedvelt látnivaló, de itt látható Prága legrégebbi orgonája is: Heinrich Mundt 1673-ban épített hangszere. Legkeresettebb része mégis egy sírhely. A dán származású, Csehországban munkálkodó 16. századi csillagász, Tycho Brahe nyugszik itt egy márványkő alatt.
Forrás: www.iranypraga.hu
|
|
Prága történelmi központja 1992 óta az UNESCO világörökség része, mivel a város gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, amely különböző történelmi korszakokat ölel fel. A központban található a híres Prágai Vár, a Károly híd és a Régi Városháza, amelyek mind a cseh történelem és kultúra fontos szimbólumai. Az épületek és a városrészek harmonikus együttese jól tükrözi Prága fejlődését, mint a középkori, reneszánsz és barokk művészetek központját.
|
|
Telč városa Morvaország és Csehország délnyugati határának közelében, a Cseh Köztársaság Vysočina régiójában található. A 13. századig sűrű erdős vidéken található. Az ingatlan a történelmi városközpontból, a közepén található kastéllyal és két, eredetileg védelmi funkciót betöltő víztestből áll .
A település eredete tisztázatlan: a mai város délkeleti részén Staré Město-n volt egy kora középkori település, de az 1333-1335 előtti okiratok nem említik Telčet, amikor egy fontos vár (és feltehetően templom és település) létezésére utalnak. Telč városát, amelynek területe 36 hektár, valószínűleg a 14. század közepén alapították. Maga a város különleges jelentőségű, mivel szándékosan alapították, hogy politikai és gazdasági irányítást szerezzenek egy olyan terület felett, ahol a 13. és 14. században mély erdők voltak.
Telč kiemelkedő természete, kulturális elemeinek minősége és hitelessége, eredetének és fejlődésének kézzelfogható bizonyítéka, amelyet eredeti elrendezése és építészete, valamint festői környezete képvisel, megkérdőjelezhetetlen. A reneszánsz kastély a város központja . A városi városkép egyik fontos alkotóeleme , és gótikus elődjének nyilvánvaló nyomait őrzi . A kastély eredeti anyagi anyagával és díszítésével egyedülálló autentikus komplexum. Eredeti belső terét olasz művészet hatja át.
Telč történelmi központjában egy háromszög alakú piactér található, amelyet reneszánsz és barokk polgárházak vesznek körül ( de középkori eredetűek ). Ezeket a házakat egy folyamatos árkád köti össze. Homlokzataikat a díszítőelemek választékának nagy változatossága jellemzi . A piactér közepén szökőkút és pestisoszlop áll . Kicsit távolabb található a városháza, a Szentlélek-templom, a Jezsuita Kollégium és a gótikus Szent Jakab-plébániatemplom . Végül a város keletkezésének és történeti fejlődésének bizonyítékai a kőből épült városfalak, amelyek működését az eredetileg stratégiai biztonságát szolgáló halastórendszer fokozta.
Forrás: www.whc.unesco.org/
|
|
A Szent Borbála templom, a késő gótika ékköve, Közép-Csehország négy katedrális jellegű épületének egyike, a Szűz Mária és Keresztelő Szent János-székesegyházzal és Kutná Hora történelmi központjával együtt szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az épület szépsége még mindig az ezüst Kutná Hora dicsőségéről és gazdagságáról, valamint alkotóinak mélységes jámborságáról tanúskodik.
A templomot Szűz Barbarának, egy ókeresztény mártírnak szentelték, akit segítségre szorulva, a jó halálért közbenjáróként, valamint a veszélyes szakmák, különösen a bányászok védőszentjének hívnak. A középkori város felvirágoztatásáért és a védőszentjüknek szentelt székesegyház felépítéséért leginkább a bányászok voltak a felelősek.
|
Csehország
Beutazás: Az országba történő beutazás útlevéllel vagy kártya formátumú személyi igazolvánnyal lehetséges.
Egészségügyi előírások: A közegészségügyi helyzet jó, járványveszély nem áll fenn. Kötelező védőoltás nincs. Az egészségügyi ellátás általános színvonala megfelelő. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya bemutatásával a sürgős, illetve orvosilag indokolt alapellátás vehető csak igénybe, ezért utazás előtt ajánlott az utasbiztosítás megkötése.
Időjárás: Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség, ennek köszönhető, hogy az ország éghajlata eléggé változatos.
Öltözködés: A változékony időre való tekintettel réteges öltözet javasolt, valamint váltóruha, váltócipő, esernyő, esőkabát. A körutazásoknál napközben könnyű öltözék, esténként melegebb ruházat szükséges, illetve a programokon való részvételhez nagyon kényelmes cipő javasolt. A templomok megtekintéséhez hosszú nadrágot és vállat fedő ruházatot szükséges viselni. A hűvösebb hónapokban kabát, esőkabát, melegebb ruha ajánlott.
Hivatalos fizetőeszköz, bankkártyák: Hivatalos fizetőeszköz a cseh korona, jelenleg készül az euró bevezetésére. Nemzetközi hitelkártyákat és bankkártyákat a szállodák, éttermek és üzletek többségében, a bevásárlóközpontokban mindenütt elfogadnak. Bankautomata mindenütt található. Magyar forintot még Prágában is csak nehezen válthatunk át koronára, de a helyi ATM-ekből szinte bármikor tudunk koronát felvenni, Prágában ugyanis számos pénzkiadó ATM-automata található. A bankok általában hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között vannak nyitva. A pénzváltók általában 18 óráig nyitva vannak, viszont ajánlott inkább a bankkártyás fizetés, mivel így kedvezőbb a váltási folyamat.
Elektromos áram: 230 V.
Telefonálás: A Magyarországon használt mobiltelefon készülékek használhatók az ország egész területén. Fontos eltérés a hazai rendszerhez képest, hogy Csehországon belül nincs előhívószám. A csehországi telefonszámok – a sürgősségi hívószámok kivételével – egységesen kilenc számjegyűek, függetlenül attól, hogy városi, mobil vagy kistelepülési előfizetőt hívunk. Magyar mobil készülékről vagy Magyarországról történő híváskor a 00-420 országkód után a kilenc számjegyű hívószámot tárcsázzuk. Központi segélyhívó: 112.
Borravaló: Kb. 10% javasolt az éttermekben és taxiknak.
Dohányzás: Csehországban a zárt vendéglátóhelyeken tilos dohányozni, illetve csak az arra kijelölt helyeken megengedett.
Üzletek nyitva tartása, vásárlás: Akárcsak Magyarországon, úgy Csehországban is jellemző a nagyobb áruházak elterjedése. Az élelmiszerek kiváló minőségűek, és jellemzően a magyar árakhoz hasonlóak. A nagyobb áruházak a hét valamennyi napján nyitva vannak, sok esetben este 9-10 óráig. A kisebb boltoknál jellemző a késő délutáni zárás. A kisebb üzletek esetében Csehországban továbbra is általános a 12 és 13 óra közötti nyitvatartási szünet (ebédszünet). Az ajándékok közül legnépszerűbbek a kulináris specialitások, a színes jellegzetes emléktárgyak, kerámiák, fafaragások, vagy hagyományos módon készített kézműves termékek.
Gasztronómia: “Vep řové sknedlíkem a zelím”, azaz knédli sült hússal és savanyú káposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel – a csehek kedvenc étele. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés, krumplis, továbbá a füstölt sertéshúst tartalmazó. A sertéshús az első, a marhahús, a borjú, a csirke, a liba és a kacsa előtt. A halételek jobbára a pisztrángra és a pontyra korlátozódnak. A jellegzetes kenyerük rozsból készült, köménymaggal ízesítve. Meg kell még mindenképpen említeni, hogy a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrűk, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni, válasszuk a nevesincs levest, más néven a Kulajdát, vagy a Kyselo-t, a savanyú kenyérlevest. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, azonban nem cukros zsemlemorzsába görgetik, mint itthon sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás-rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon.
A másik nemzeti gasztro-jellegzetesség a sör. Bárhová megyünk az országban, bárhol találni fogunk olyan helyet, ahol a megfelelő pénz kifizetésének fejében egy korsó finoman gyöngyöző habos folyékony kenyeret tesznek elénk. Csehországban a sör jóval több, mint egy alkoholtartalmú ital. Ezt bizonyítja az is, hogy Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A sör a hagyományok és a társadalmi érintkezések fontos része. Az igazi sörbarátok számára az erőssége (lehet 10, 12, akár 14 fokos is) legalább olyan fontos, mint a márkája. Leghíresebbek a Budvar, Pilsner Urquell és a Krusovické, de ne feledkezzünk meg a Velkopopovicky Kozelről sem! Néhány söröző saját sörfőzdével is rendelkezik, ahol bepillantást nyerhetünk e kedvelt nedű készítésének titkaiba. Nem kevésbé ismert és közkedvelt a gyógynövénykivonatokat tartalmazó rövidital, a Becherovka.
|
|
|