|
|
|
Kegyhelyek |
 |
A pálos rend központjában, a lengyelországi Częstohowa világhírű Jasna Góra kegyhelyén, Arnold Chrapkowski pálos generális áldotta meg és szentelte fel az újonnan kialakított Szent II. János Pál pápa kápolnát. A lengyelek és a magyarok mindig egymást erősítve és egymás hitéből erőt merítve álltak helyt Európa viszontagságos időszakában. A két nemzet történelme során, évszázadokon keresztül egymást segítette, hiszen sorsközösségben éltünk, és élünk jelenleg is. II. János Pál a rendszerváltás emblematikus alakja, aki a pálosok lengyelországi központjában többször is személyesen járt.
Forrás, fotó: www.kekesonline.hu
A Jasna Góra-i pálos kegyhelyen Arnold Chrapkowski generális áldotta meg a magyar hozzájárulással létrehozott Szent II. János Pál-kápolnát.
A Szent II. János Pál tiszteletére létesített kápolna oltárképét a kolostorban élő szerzetes festette. Az oltárt, az ambót, a sekrestye berendezését, valamint a tizennégy állomásból álló stációs szoborcsoportot Dobróka László pálos confrater és családja adományozta Magyarországról. A keresztút Varga Gábor, Dombóváron élő keramikus és szobrászművész alkotása.
Forrás: www.magyarkurir.hu
Idősebb Bernard, csodálatra méltó mester és Roberto 1075-ben, VI. Alfonso uralkodása alatt kezdte meg a román stílusú székesegyház építését, amikor Diego Peláez volt a püspök. Ezt a kezdeti szakaszt követően számos történelmi változás felfüggesztette, vagy legalábbis lelassította a munkálatokat egészen addig, amíg Gelmírez érsek idejében, 1100-ban újonnan beindultak. A katedrális építése apránként haladt előre a 12. században. 1168-ban Mateo mester kapott megbízást ennek befejezésére, beleértve a nyugati lezárást és a Kórus felépítését a főhajóban. 1211-ben a Bazilikát IX. Alfonz előtt szentelték fel.
Bár az alapvető középkori építmény megmaradt, az évszázadok során a kolostor és mellékterületeinek építése következtében a székesegyház fiziognómiáját megváltoztatta, a reneszánsz, és különösen a barokk korszakban, amikor olyan munkálatokat végeztek, mint a főkápolna, az orgonák, a chevet lezárása vagy az Obradoiro homlokzata. A neoklasszikus korszakban elkészült az új Azabachería homlokzat, és az elmúlt száz évben továbbra is különféle akciókat hajtottak végre.
Forrás: www.catedraldesantiago.es
Az 1807-ben Isztambulba letelepedett Ferences Konventuális Kistestvérek (ofmconv) 1815-ben fatemplomot építettek ezen a kis környéken. A ferences atyák 1865. június 25-én tették le a jelenlegi templom alapjait a templom helyén. Az alapítvány első kövét 1866. szeptember 8-án szentelték fel, és a templomot istentiszteletre nyitották meg. A templom építését a hívek nagylelkű támogatása tette lehetővé; A templom építését Giovanni Franconi atya irányította.
Az első világháború idején a templomot muszlim gyerekek refektóriumává alakították át. Az egyhajós bazilika alakú templom a neoklasszicizmusra és a neoreneszánszra, sőt néhány barokk elemre is emlékeztet. A 31 méter hosszú, 11 méter széles és 15 méter magas templom kezdetben látható téglából épült, majd 1995-ben mészvédő réteget hordtak fel.
Az egyszerű rózsaablak alatt, a dedikációs felirat alatt és a két neogótikus ablak között a vaskapukon két imádkozó vasangyal őrzi féltékenyen a templom bejáratát. Ezek az angyalok azonban gyengéden hívják az embereket, hogy lépjenek be a templomba és imádkozzanak. Az ajtók alatt nagy márványlap van; A templomba való belépéshez fel kell emelni a lábunkat. Mintha arra emlékeztetné a látogatót, hogy az imádkozáshoz az Úr felé kell járni. A két barokk ablakban van valami különleges. A 6+6 gyertya formájú vasrácsok Izrael tizenkét törzsére emlékeztetnek. Más szavakkal, az ember csak akkor válik „Isten népévé”, ha imádkozik és imádja a Magasságos Istent. Tehát ez a 12 gyertyából álló rács a zsidókra és a keresztényekre emlékezteti a járókelőket.
Az a város, ahol több alkalommal is megjelent Szent Mihály arkangyal.
Monte Sant'Angelo ad otthont Európa egyik legfontosabb zarándokhelyének, a Mihály arkangyal szentélyének (Santuario di San Michele Arcangelo). Ez az UNESCO világörökségi helyszín már az 5. század óta vonzza a zarándokokat. A legenda szerint Mihály arkangyal többször is megjelent itt, ami miatt templomot építettek a barlang fölé, ahol állítólag a jelenések történtek.
A szentély bejárata, amelyet egy 13. századi márványkapu alkot, egy földalatti barlangba vezet. Ennek a helynek a hangulata, lágy fényével és minden suttogást kiemelő akusztikájával lenyűgöző. Itt látható egy oltár Mihály arkangyal domborművével és más történelmi tárgyakkal.
A Santuario di San Michele Archangelo szentélye a város legfontosabb műemlékévé vált. A 13. században épült a föld feletti rész, amelyen keresztül a barlangba léphetünk. Jobbra egy masszív nyolcszögletű harangtorony áll, amely szintén a 13. századból származik. A lépcsőn leereszkedünk a barlangba, amely kápolnaként szolgál. Belsejében figyelemre méltó freskódíszítés maradványai és egy 11. századból származó püspöki szék található. 1987-ben II. János Pál pápa is meglátogatta a szentélyt.
Forrás: www.olaszorszagonline.hu
A jellegzetes, háromtornyú templom, a város jelképe.
A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott Szűz Mária-kép. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: Nagypénteken, Mária születésének ünnepén és a város alapításának napján. Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a XIX-XX. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a Rudnay Sándor hercegprímás által 1821-ben adományozott és X. Piusz pápa által 1908-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.
A bazilikában páratlan egyházi gyűjtemény és múzeum található.
A templomnak több magyar vonatkozása is van. Nagy Lajos építtette a gótikus templomot, illetve Mindszenty bíboros itt volt eltemetve, majd hamvait a rendszerváltás után Esztergomba vitték.
|
Porciunkula-kápolna
Assisitől nem messze, a városhoz közeli erdőben állt a vélhetően a 6. században, Szűz Mária tiszteletére épült kápolna, amely eredetileg a Monte Subasió-i bencések tulajdonában állt, és amely Assisi Szent Ferenc korára egészen elhagyatottá vált. A terület, a kis földdarab, ahol a templomocska állt, a helyiek körében akkoriban portiuncula, azaz ’kicsinyke rész, darab’ néven volt ismert.
Amikor Szent Ferenc 1205 őszén a San Damiano-kápolnában a keresztről a megfeszített Krisztus szavát hallotta – „Ferenc, menj, és állítsd helyre házamat; mert látod, hogy egészen romokban hever” –, válaszul hozzáfogott, hogy saját kezével újítsa fel a Porciunkula romos kápolnáját, majd két másik apró templomot.
Itt telepedtek le az első testvérek, és 1211-ben itt öltötte magára a szerzetesi ruhát Assisi Klára is. Ferenc a kicsiny Angyalos Boldogasszony-kápolnát minden földi helynél jobban szerette, s itt fejezte be földi életét 1226. október 3-án.
Az Angyalos Boldogasszony-kápolna fölé 1569 és 1679 között hatalmas, a nagy számban érkező zarándokokat is fogadni képes, háromhajós bazilikát emeltek, Giacomo Barozzi da Vignola olasz építész tervei szerint. Máig ez a hely a ferences rend anyaháza.
forrás, fotó: www.magyarkurir.hu
|
|
|
|