A lorétói kegyhely története a XIII. század végéhez kapcsolódik. 1294. december 10-én érkezett Itália adriai tengerpartjára, Recanati város kikötőjébe az a Ház, melyben Szűz Mária családja lakott Názáretben – vallja a hagyomány és erősíti meg a Ház eredetiségét a történelmi kutatás, a régészet, az építészet-történet, az epigráfia és legújabban a pollenkutatás eredménye is. Assisi Szent Ferenc egyik írása említi, hogy a Poverello 1219-ben szentföldi zarándoklata során felkereste Názáretet, hogy „megtisztelje azt a Házat, melyben az Ige testté lett”. A mai Szent Ház oltárlapja fölött latin felirat hirdeti a János evangélium híres karácsonyi szavait: „Az Ige testté lett’”. Egyetlen szót tettek hozzá: „itt”. A szöveg latinul így hangzik: „Hic Verbum caro factum est”, vagyis „Itt testesült meg az örök Ige”. Ez az apró szó oly megható és sokatmondó. Meghatja a zarándok szívét és valójában Lorétó ezért lett immár több mint 700 éven át Itália legjelentősebb kegyhelyévé. Aki eljön ide, hozza el magával a Szentírást, olvassa el a János evangélium előszavát, a híres Prológust és Lukács evangéliumából élje át azt a beszélgetést, mely a legfontosabb Isten és az ember történetében! Ebből a beszélgetésből született Urunk Jézus, az Isten és Mária Fia, aki megváltotta a világot. a Szent Házat nagy kegyelettel Recanati közelében egy tengerre néző hegyfokra helyezték, hogy onnét „hazalásson”. A kis házat egyszerűen a földre emelték, alapozás nélkül és úgy áll ma is ott, csodájára mindeneknek és mindenkinek. A Ház azóta nem mozdul, csak a világ indul meg feléje. Pápák sora kereste fel és mintegy kétszáz szent a történelem során. Mert ott lett emberré az egyedül Szent, a názáreti Jézus Krisztus!

egy hatalmas tér, amely a Szent Péter Bazilika előtt található Vatikán városában. A tér közepén található egy 4 ezer éves egyiptomi obeliszk, melyet a jellegi helyére 1568-ban állították fel. Gian Lorenzo Bernini (VII. Sándor pápa korában) 100 évvel később álmodta meg magát a teret, beleértve a toszkán kolonádokat, 4 oszlop mélyen, mely az Anya szent egyház ölelését jelképezte.

A hármashalom eredetileg a Golgota szimbóluma volt, később a Magyar Királyság három legmagasabb hegyét jelképzete, a Mátrát, Tátrát és Fátrát. Az oltárt 1996. november 24-én, Krisztus Király ünnepén avatták fel. Napjainkban otthont ad az évente megszervezett pünkösdi búcsúnak, az Ezer Székely Leány Napjának és sok más eseménynek. 2019. június 1-én a Hármashalom-oltárnál mutatott be istentiszteletet I. Ferenc pápa, és ugyanitt adta át a pápai aranyrózsát, Mária-tisztelete jeléül.

Olaszország egyik leghíresebb és leglátogatottabb szentélye, évente 6,5 millió zarándokával világ nyolc leglátogatottabb templomának egyike. Pápai bazilika és kisebb bazilika rangban van. Ez az első nagy, boltíves templomépület a kontinensen, amely 1232 és 1310 körül épült román és gótikus stíluselemekkel Páduai Szent Antal sírjának és ereklyéinek ad otthont. A bazilika bejárata előtt áll Gattamelata lovas szobra, mely Donatello világhírű alkotása.

a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma. A lateráni egyházi épületegyüttes része. A bazilika a a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt.