"Különleges csemege az édes ízért" Maria Schutz híres a kolostori fánkjáról, mely a városban található templom házi specialitása. A fánkokat egy régi családi recept alapján sütik, közvetlenül a vendég szeme láttára, a kolostor fánkos konyhában (osztrák neve: Klosterkrapfen kuchl). Ezek az ízletes fánkok az édesszájú vendégek számára lehetnek kecsegtetőek, hiszen hagyományosan baraklekvárral töltik, de akár nugát- vagy vaníliakrémmel is fokozzák az ízvilágot. A Klosterkrapfen kuchl-n (kolostorfánk konyhán) kívül közeli éttermekben, illetve a fánkárusoknál lehetőségünk lehet óriás fánkot vásárolni. Tartson velünk, ha Ön is kipróbálná Maria Schutz különlegességét!

A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni. Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma. „Bocsásd el most, Uram, szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt. Őt adtad számunkra csodájára minden népnek, hogy fényeskedjék az egész világnak, mint választott néped dicsősége.” A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon. Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep. Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az Egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az Egyház és a világ javára.

Cajetan Arzberger 1883-ban fejlesztette ki a gyomorlikőrt. Azóta a szigorúan őrzött recepttitkot nemzedékről nemzedékre adják tovább. Három különböző elixír készül 33 gyógynövényből, mint az árnika, édeskömény, galangal vagy citrusgyökér. A likör a zarándoklatban megfáradt, sokszor a célhoz, a mariazelli Dómhoz betegen, kimerülten érkező vándoroknak segített a regenerációban. Az otthoni parasztgazdaságban a növények jótékony hatásáról szerzett tapasztalatait felhasználva harminchárom gyógynövényt használt, és hamarosan kiderült - és híre ment -, hogy az ital nemcsak kellemes ízű, hanem sokféle panaszt enyhít is. Gyomorfájás, idegkimerültség, a szervezetben itt-ott előforduló gyulladások ellen éppúgy hatásos, mint ahogy segít felülkerekedni a fáradtságon, erősíti, helyrehozza a legyengült szervezetet. Akit a likőrök híre becsábít az áruházba, az nehezen tud ellenállni a többi terméknek, ezernyi apróbb nagyobb ajándéktárgyak, lakásdíszek és a vallási élethez kapcsolódó kegytárgyak kaphatók itt. És persze magát a likőrt is több formában árusítják: népszerűek a velük töltött pralinék, annál is inkább, mert a csokoládé és a kesernyés ital kombinációja nem akármilyen íz élményt nyújt. Az eredeti Mariazell gyomorlikőr jótékony hatása mindig is volt az oka annak, hogy a receptet soha nem változtatták meg.

A városháza (Staroměstská Radnice) csillagászati óraműve, a látványos Orloj szinte nagyobb hírnévre tett szert, mint maga az épület, ahová helyezték. A hatalmas szerkezet, mely az idő mellett az évszakokat, hónapokat, a Nap és Hold mozgását (a középső, ún. szfératáblán), sőt az állatöv jegyeit is mutatja, 1410 óta vonzza a látogatókat: a bábjáték ablakaiban – melyeket 1597-ben készítettek – óránként vonulnak végig az apostolok. A menetet a halált jelképező, jobb oldalt álló csontváz indítja el. Egyik kezében egy kis harang kötelét húzza meg, másik kezében lévő homokórát pedig megfordítja. Ez az ábrázolás a középkor tipikus halál-szimbolikáját, a „vanitatum vanitas”-t (hiúságok hiúsága), azaz a múlandóságot és hiábavalóságot eleveníti fel, melynek jellemző motívuma a csontváz, a koponya és a homokóra volt. A legenda szerint az óraművet egy bizonyos Hanus mester készítette, akit a városatyák később megvakíttattak, hogy még véletlenül se ismételhesse meg nagyszerű alkotását más városokban. A mester azonban bosszúból a finom óraműbe tette kezét, s úgy elrontotta, hogy az elkövetkezendő száz esztendőben senki sem tudta helyrehozni a szerkezetet. Persze maga a városháza is – mely több épület összességéből áll – igen lenyűgöző komplexum. Az Orlojnak helyet adó, késő gótikus stílusú Wölflin-ház, azaz a tanácsháza megépítésére még 1338-ban adott engedélyt Luxemburgi Zsigmond, mellyel elismerte a prágai polgárok önkormányzati jogait. Látványos tornyát (69,5 méter magas) – melynek tetejéről csodálatos panoráma nyílik Prágára – 1364-ben építették rá. A mögötte húzódó reneszánsz ablakos, rózsaszín Kriz-ház 1360 óta tartozik a városházához. A leglátványosabb épület azonban A Perchez elnevezésű ház, amelynek oldalát gyönyörű sgraffito-díszítés (sötét alapon világos vakolat-bekarcolás) borítja, amely bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázol. Gyermekkorában itt élt Franz Kafka, a XX. század egyik legnagyobb befolyású írója (aki iskoláit az Óvárosi tér túloldalán található Goltz-Kinsky-palotában végezte, ahol ma a Prágai Nemzeti Galéria kiállítása látható). A prágai városháza – amely nyitva áll a látogatók előtt – számtalan fontos történelmi esemény „szemtanúja” volt: udvarán végezték ki a Husz János tanait követő Jan Zelivskyt, a prágai szegények vezérét, a falak mellett (1621-ben) pedig a II. Ferdinánd elleni felkelés vezetőit. Emléküket az épület fala tövében 27 kereszt őrzi. De itt, a városháza épületében választották királlyá a cseh rendek Podjebrád Györgyöt 1458-ban. A tanácsterem két nagy történelmi festménye – a Husz János a konstanzi zsinat előtt és a Podjebrád György királlyá választása – emlékezik meg a két fontos eseményről. A cseh főváros további nevezetességeiről a Látnivalók Prágában című oldalon olvashat részletesebben. Etédi Alexa

A remény missziós zarándokai. - Csatlakozzon hozzánk ’25-ben is! 2025. január 23-án, Budapesten, a Keleti pályaudvar üzleti várótermében az idén újra induló zarándokvonataink kapcsán sajtótájékoztatót tartottunk. Az eseményen részt vettek: Ft. PALÁNKI FERENC debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, SOLTÉSZ MIKLÓS egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Dr. KORMÁNYOS LÁSZLÓ a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója, Dr. ŐSI BARNABÁS a Rákóczi Szövetség alelnöke, PÁLMAI ÁRPÁD egyházzenész és BUDAI LÁSZLÓ a Misszió Tours Utazási Iroda ügyvezető igazgatója. A sajtóesemény házigazdája MAKSAY ÁGNES televíziós szerkesztő, műsorvezető volt. Köszönjük az együttműködést! 2025-ben is felemelő pillanatokat ígérnek a missziós zarándokvonatok és zarándoklatok! Szeretettel hívjuk, jöjjön velünk!